Minisztériumi átvilágítás: a korábbi kormány újraépítette a megbukott KLIK-rendszert, a Kormány teljesen átalakítja a Klebelsberg Központ működését
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium lezárta a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működésének átfogó átvilágítását. A jelentés megállapítja, hogy az előző kormány az elmúlt években fokozatosan visszaépítette azt a túlzottan központosított irányítási modellt, amely már 2016-ra működésképtelennek bizonyult.
A vizsgálat feltárta, hogy bár a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok jogilag azonos szintű, önálló központi költségvetési szervek, a Klebelsberg Központ a gyakorlatban olyan operatív irányítási és engedélyezési rendszert alakított ki, amelyre sem törvényi felhatalmazása, sem szakmai indoka nem volt.
A minisztériumi jelentés három különböző területen – pénzügyi, informatikai és adományozási ügyekben – is igazolta, hogy a tankerületek döntéseit indokolatlan központi engedélyezési kötelezettségek lassították. A vizsgálat szerint ez nem elszigetelt gyakorlat volt, hanem tudatos irányítási politika, amelyet a Klebelsberg Központ saját munkatervei is megerősítettek.
A jelentés ezt a folyamatot „visszaKLIKesedésként” azonosítja, mert működésében ismét azok a túlzott központosítási elemek jelentek meg, amelyek miatt a KLIK rendszere korábban már megbukott.
Az átvilágítás arra is rámutatott, hogy a központosítás nem eredményezett hatékonyabb működést. A tankerületek gazdálkodása nem lett átláthatóbb, miközben a működési kiadások folyamatosan emelkedtek, az intézmények felújításai és karbantartásai elmaradtak. A jelentés szerint a Klebelsberg Központ sem saját működésében, sem a tankerületek gazdálkodásának ellenőrzésében nem alakított ki megfelelő kontrollmechanizmusokat, ami növelte a pénzügyi és integritási kockázatokat.
A vizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi rendszer nem biztosított megfelelő önállóságot az intézményeknek és a tankerületeknek. Az iskolák működését indokolatlan adminisztratív terhek nehezítették, miközben országosan továbbra is jelentős pedagógushiány, elmaradó infrastrukturális fejlesztések és egyre növekvő működési problémák jellemezték a köznevelési rendszert.
Összességében ez a központosított rendszer nem az oktatás fejlesztéséhez, hanem éppen annak leépüléséhez vezetett. A 60 tankerület összesen mintegy 2130 köznevelési intézményt, 5002 feladatellátási hellyel tart fenn. Ezekben az intézményekben 698 497 gyermek és tanuló neveléséről, oktatásáról több mint 82 ezer pedagógus gondoskodik.
A jelentés megállapításai alapján a Kormány döntött a Klebelsberg Központ működésének átalakításáról. Középtávon megszűnik a jelenlegi, túlzottan központosított feladatkijelölési rendszer, és átalakul a tankerületi irányítás is. Hamarosan elindul a tankerületi vezetők pályáztatása is.
A Kormány célja, hogy az oktatásirányítás a jövőben az adatalapú döntéshozatalt, a gyermekközpontú, 21. századi oktatást és az intézmények szakmai autonómiáját szolgálja. Az átalakításokkal egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb működés jön létre, amelyben az iskolák több szakmai mozgástérrel rendelkeznek, a tankerületek pedig valódi fenntartói feladataikra koncentrálhatnak.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium meggyőződése, hogy a magyar oktatás megújításának feltétele nem a bürokrácia további növelése, hanem a bizalomra épülő, szakmai alapú irányítás. Az átvilágítás eredményei világossá tették: a korábbi évek központosító gyakorlata zsákutcának bizonyult. A most meghozott kormányzati döntések ezt a folyamatot fordítják vissza annak érdekében, hogy az iskolák működésének középpontjába ismét a gyermekek, a pedagógusok és a minőségi oktatás kerüljenek.