Minden nagyívű jövőbeli terv és cél előfeltétele, hogy ki kell maradni a háborúból

A kormányfő leszögezte: minden nagyívű jövőbeli terv és cél előfeltétele, hogy ki kell maradni a háborúból, a "pénzünket nem szabad odaadni az ukránoknak", meg kell őrizni a teljes foglalkoztatást és a családalapú társadalmat.

Orbán Viktor értékelése szerint napi veszély, hogy Magyarországot belekényszerítik, belesodorják egy háborúba. Arra figyelmeztetett: ez nem egy elméleti lehetőség, ami messze van, hanem olyan dolog, ami minden nap "kopogtat az ajtón", és neki "minden nap ezt az ajtót kézzel-lábbal bezárva kell" tartania. "Megőrizni a családalapú társadalmat, a munkaalapú gazdaságot, nem odaadni a pénzt az ukránoknak és nem menni háborúba. Ha ez megvan, akkor beszélhetünk nagy tervekről" - mondta.

A konkrét tervekről szólva közölte: a következő ciklusban azt szeretnék, hogy a jelenlegi 700 ezer forintról egymillió forintra emelkedjen az átlagbér, a mintegy 310-320 ezer forintos minimálbért pedig 400 ezer forintra akarják növelni.

Hozzátette: emellett végig akarják vinni a 14. havi nyugdíjat, aminek első heti részét most adják oda a nyugdíjasoknak. Hangsúlyozta: a nyugdíjasok az aktívak közé tartoznak, nem eltartottak, nem teherként jelenek meg, nem alamizsnát kapnak, hanem ledolgozták az életüket az országért, és a nyugdíjuk a munkájuk következménye.

Közölte azt is: új agrárgazdaságot akarnak építeni. Kifejtette: az EU 80 százalékos felső korlátot húz a tagállamoknak a saját gazdáik támogatására, azonban Magyarország még ennyit sem tudott adni az elmúlt időszakban, mert más fejlesztéseket előrébb soroltak. De két éve megindította a kormány az új agrárpolitikát, és a maximumot adja oda a gazdáknak és az élelmiszeriparnak - tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint ennek 2-3 éven belül "fantasztikus eredményei lesznek". Abból indulunk ki, hogy abból kell megélni, amihez értünk. Ehhez biztosan értünk - jegyezte meg.

A kormányfő elérendő célok közé sorolta Magyarország teljes energiafüggetlenségét, amelyet a nukleáris- és a napenergia fejlesztésével valósítanának meg. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországtól az első és a második világháborút követően mindent elvettek, ami energiaként szolgálhatna. Ez az ország abból van, amit megörökölt az őseitől, meg amit izomból, meg agyból hozzá tudott tenni. Ez egy munkából fölépített és munkából működő ország - hangsúlyozta.

Közölte: meghosszabbítják Paks I. üzemidejét, és megépítik Paks II.-t, bár elismerte, hogy ezzel lassabban haladnak a kelleténél. Jelezte: a kettő együtt ki fogja adni az ország villamosenergia-szükségletének több mint 60-65 százalékát, a maradékot pedig a napenergiából fogják pótolni. Ebben kulcskérdésnek nevezte, hogy képes lesz-e Magyarország a következő években hatalmas napenergia-tároló beruházásokat végrehajtani külön az ipari parkokba és külön a lakosságnak.

Az olajat és a gázt illetően úgy fogalmazott: "ha nincs neked, akkor vegyél". Jelezte: magyar cégeknek Azerbajdzsánban van gázmezője, és van olyan ország, ahol olajmezője is. Gondoskodunk arról is, hogy Magyarország ilyen értelemben is egy biztos ország, biztonságos ország legyen - hangsúlyozta.

A mesterséges intelligenciáról azt mondta: Palkovics Lászlót bízták meg azzal, hogy egy külön munkacsoportban dolgozza ki a terveket, amelyekkel a "javunkra tudjuk beépíteni a magyar életbe a mesterséges intelligencia előttünk álló új fejlesztéseit".

Megjegyezte: a mesterséges intelligenciában egyszerre bíznak és félnek is tőle. Mint mondta, látja a lehetőséget, de nem lát minden következményt előre, például, hogy milyen állások szűnnek meg miatta, illetve ha beengedik az oktatásba, akkor úgy tegyék, hogy ne butábbak legyenek tőle a gyerekek, hanem okosabbak. "Mert azért alapvetően nem mesterséges intelligenciára van szükség, hanem természetes intelligenciára, az mégiscsak fontosabb, mint a mesterséges" - jelezte.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy ahhoz, hogy a fiataloknak esélyük legyen Miskolcon, arra is szükség van, hogy a pénzüket se vigyék el Ukrajnába.

Arra a pénzre itt van szükség, az a pénz, amit odaküldenek, az egész európai gazdaságból hiányzik. A magyarok munkája gyümölcsének Magyarországon kell hasznosulnia - szögezte le. Se katonát, se pénzt nem küldünk, és akkor Miskolc tud fejlődni - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy Miskolc lakossága folyamatosan csökken, sok fiatal elhagyja a várost, miért érdemes maradni vagy visszajönni, úgy válaszolt: minden gyerekért a szülei felelősek első helyen, olyan emberek lesznek, amilyenné a szüleik nevelik őket. Ez igaz politikai értelemben is - mutatott rá.

Kiemelte: a fiatalok szeretnek szembe fordulni a szüleikkel, ami politikai problémákat is okozhat. A nevelés része a politikáról való beszélgetés is, azt kérte, hogy a szülők beszélgessenek erről velük, hogy érthessék, milyen fontos lesz a fiatalok döntése is. Kitért a sport szerepére is a nevelésben és azt mondta: a gyermeknevelésben a legtöbb, amit adni tud a kormány, az a gyerek nevelése a sporton keresztül, aki a sportot támogatja a fiatalok nevelését támogatja.

A kormányfő Miskolcról azt mondta: a rendszerváltás vesztese volt, egy szocialista iparváros, de ma egy modern, büszke ipari központ, ahol a világ legkomolyabb technológiáit működtetik.

Kitért arra, hogy a munkanélküliséget megfelezték, 43 ezer új munkahely jött létre 2010 óta, tíz év alatt a bérek háromszorosára növekedtek. A szegénység 2010-ben 30 százalékos volt, ma 18 százalék és átvállalták a város 36 milliárdos adósságát is, amit az előző városvezetés hozott össze. Az ütem, az irány jó, csak még nagyon-nagyon sok a munka. Azt mondta, a város fejlődés közben van, és komoly fejlődés előtt áll.

A miniszterelnök értékelése szerint a biztonság is jobb mint volt, vannak jó iskolák és jó a szakképzés. Kiemelte: Miskolc jó szakmunkásokat ad Magyarországnak. Lesz biztos állás is, és ha tanulni akar egy fiatal, itt van egy egész egyetemváros – tette hozzá, aláhúzva: a fiataloknak számos oka lehet arra, hogy maradjanak a városban.

Azokat a fiatalokat, akik úgy érzik, nagyra nőtt a szárnyuk és most már repülni akarnak, hagyni kell, csak legyen hová visszajönniük. Legyen meg a szülői ház, a saját élet lehetősége. Mindennek előfeltétele, hogy mindezt a város biztosítani tudja a fiataljainak, leginkább az, hogy ne vigyék el őket katonának Ukrajnába - fogalmazott.

A kormányfőt arról is kérdezték, hogy mikor érkezhet nagy volumenű autóipari vagy más high-tech beruházás Miskolcra? Orbán Viktor válaszul az öt legnagyobb helyi beruházást sorolva megemlítette a kínai Halms-t, hangsúlyozta, hogy a Bosch-nak az elmúlt időszakban két új gyártelepe nyílt, miközben ott van a koreai LG Magna és a kínai Chervon. Hozzátette, valamint ott van az egyetem és a remények szerint akörül kialakuló high-tech körzet is.

A miskolciaknak kell meghozniuk azt a döntést, hogy nemzetközi, közepes méretű, 1000-5000 főt foglalkoztató gyárakat akarnak létrehozni, vagy akarnak egy nagy beruházást, mindegyiknek van előnye, hátránya és kockázata is – szögezte le.

A kormányfő gondolatmenetét folytatva óvatosságot kért a járműgyártással kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy emlékei szerint az elmúlt évben mintegy százezer autógyári munkást bocsátottak el Nyugat-Európában. Ha a miskolciak egy nagy gyárban gondolkoznak, csak elektromosban gondolkozzanak, mert habár az átállás lassúbb lesz, mint bárki gondolja, de meg fog történni – emelte ki.

Ha van ilyen döntésük, akkor "állunk rendelkezésre és a következő nagyberuházást szívesen hozzuk ide Miskolcra" – mondta Orbán Viktor. Megjegyezte, hogy a városon belül van egy barnamezős terület, és ő már ajánlotta a polgármesternek, hogy "mi kifizetjük, ha ők akarják", és akkor azt visszavásárolhatja a város. Az, hogy ott megint gyárat vagy pedig egy új városközpontot akarnak építeni, az már Miskolc döntése – jelentette ki.

Egy kérdésre felelve Magyarország barátai közé sorolta az Egyesült Államokat, a kínaiakat, illetve a török világot, hangsúlyozva, hogy ez nemcsak Törökországot, hanem Közép-Ázsiát is jelenti. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy "a barát szót nem akarom mondani, provokációnak tűnne, de korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatunk van az oroszokkal, és ezt meg kell becsülni, ennek nagy értéke lesz a jövőben".

A miniszterelnök megjegyezte, hogy azt is meg kell beszélni a miskolci polgármesterrel, hogy hogy legyen a Miskolc-Kassa tengely. Érdemes lenne kialakítani a két város között egy, a valós körülményeknek megfelelő mélyebb együttműködést, de ez a miskolciak dolga – jelentette ki. Felsorolását zárva Orbán Viktor különleges barátságnak nevezte a szerbiait. A szerb-magyar egy viharos történelmi kapcsolat, de nincs magyar felemelkedés, nincs sikeres, biztonságos magyar nemzetstratégia a szerbekkel való együttműködés nélkül – szögezte le.

Orbán Viktor egy másik kérdező felvetésére a magyar cigánysággal való együttműködést a magyar jövő egyik legfontosabb kérdésének nevezte. A cigánysággal kapcsolatos terveiről szólva emlékeztetett arra, a legnehezebb mindig az alul lévők besegítése a középosztályba, mert ott nem csak anyagi különbségek vannak.

Felidézte: 2010-ben kötött egy máig érvényes megállapodást a cigánysággal, melynek két eleme: "kapsz munkát, de akkor járj be dolgozni", illetve "segítünk a gyereknevelésben, de akkor járasd a gyereket iskolába". Egy polgárosodási, középosztályosodási folyamatról van szó - fűzte hozzá.

Egyre több a roma származású tanár, a cigánygyerekek nagy részét el tudják juttatni a szakmunkás végzettségig, ami a jövő. Nyitottak felsőoktatási csatornákat is, megduplázták a roma származású hallgatók számát, de mivel alacsony volt a kiindulópont, itt még van tennivaló - jelezte.

A cigányság legnagyobb része be tudott kapcsolódni a 2010 óta épített munkaalapú gazdaságba, megkezdődött a cigányság bekapcsolódása a magyar életbe - értékelt. "Ezt rajtunk kívül senki nem tartotta fontosnak az elmúlt 35 évben. Mások csak beszéltek, mi nagyon sok mindent csináltunk ennek érdekében" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor a szegénység elleni küzdelem eredményeit ismertetve elmondta, a pénzügyi megtakarítások nőttek, több mint egymillióval több gépjármű van ma forgalomban, mint 2010-ben, az egy főre eső húsfogyasztás pedig évi 53-ról 69 kg-ra nőtt. Elismerte ugyanakkor, hogy vannak még problémák, amelyeken dolgozni kell. "Az első, hogy rend nélkül nincs jövő. És ha jövőt akarnak maguknak, nekik is be kell tartaniuk a rendet, és itt nincs mese" - szólt a cigánysághoz. Orbán Viktor kitért a lakhatási helyzetre is, figyelmeztetve arra, hogy van ma Magyarországon 80 ezer olyan lakóingatlan, ahová nincs bevezetve a víz, és amely emberi lakhatásra csak nagy megszorításokkal alkalmas.

Jelezte: fognak ezzel foglalkozni, de itt "egy furcsa logikával" egy más sorrendet állított fel. Kifejtette: ha segítséget adnak a legalul lévőknek az otthonteremtés ügyében, miközben a középosztály sem jut lakáshoz, akkor a középosztályt és a cigányságot szembe fogják fordítani. Úgyhogy először meg kell nyitni a lehetőséget, hogy a középosztálynak lehessen saját lakása, ez a fix 3 százalékos hitel.

Közölte: a következő négy évben a cigányság lakhatásának kérdésével hangsúlyosan kell foglalkozni, miközben fenn kell tartani azt a megállapodást, hogy lesz munka, de dolgozz, és lesz a gyermeknevelésben segítség, de a gyerek járjon iskolába. "Ha ez mind megy, akkor nagy utat fogunk megtenni a következő négy évben"- összegzett.

Arra a kérdésre, hogy a most bevezetett kormányzati jóléti intézkedések hitelből valósulnak-e meg, emlékeztetett: Magyarország nagyon régóta nem képes arra, hogy összes igényét egyszerre fedezze abból a pénzből, amelyet egy évben megtermel, ezért van a költségvetésben hiány.

Mindennek az az oka, hogy a rendszerváltáskor Magyarország nagyon nagy adósságot örökölt - jegyezte meg, hozzátéve, arra törekszik, hogy a költségvetés a hiteltörlesztés kamatait nem számítva legyen egyensúlyban. Emlékeztetett, a GDP 73-74 százalékán áll az adósság összege, ennek a kamatát kell kifizetni.

Arra figyelmeztetett: aki azt mondja, hogy Magyarország nehéz pénzügyi helyzetben van, ez igaz, de ez így van talán Trianon óta. Hangsúlyozta: a mostani intézkedések beleférnek abba a jövedelembe, amelyet a magyar emberek meg fognak termelni, ezt képesek vagyunk kifizetni anélkül, hogy a magyar államadósságot növelnénk. Szerinte "hamiskártyás", az, aki azzal akarja lerontani a mostani intézkedéseket - otthonteremtés, minimálbér-emelés, gyerekek utáni adókedvezmény - hogy ez hitelből van.

"Mi, és én mint a kormányfő személyesen is képes vagyok arra, hogy Magyarország úgy fejlődjön, hogy közben ne élje fel a jövőjét, az ne hitelből történjen" - összegzett.

Úgy értékelt: Nyugat-Európában valódi háborús készülődés van. Hozzátette: a háború nagyon közel van és kopogtat az ajtón, leginkább azért, mert a fizikai tere a szomszédos országban van, nem távol valahol. Kitért arra is, hogy az európaiak eddig 193 milliárd eurót adtak Ukrajnának, most odaadnak 90 milliárdot két évre, és az ukránok beadták az igényt 800 milliárd euróra az ország fenntartására a következő tíz évre, amiben a biztonsági és katonai költségek még nem szerepelnek, az majd egy másik tétel lesz.

Az európai vezetők szerint ebbe úgy "nem mennek tönkre", hogy győzni fognak a fronton és Oroszországot jóvátételre kötelezik. Orbán Viktor arra figyelmeztetett: ne kössön senki nagy fogadást arra, hogy egy atomhatalom majd jóvátételt fog fizetni a nyugat-európai országoknak vagy Ukrajnának. Az egész egy mese, vonódunk bele és minden nap több pénzt költünk - mutatott rá, hozzátéve: a végén nem lesz más ebből, minthogy tényleg meg kell próbálni legyőzni az oroszokat, mert összeomlás lesz. Eddig a hadiipar tolt a háborúba, most már a bankárok, meg a politikusok is - mondta.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy ma arra adnak pénzt, hogy 800 ezer ember meghaljon vagy hadirokkanttá váljon két év alatt.

Ha van erkölcsileg helyes, a magyar nemzeti érdekeket felelősen képviselő álláspont, az a béke álláspontja, hogy nem szabad belesodródni a háborúba - rögzítette.

Biztosan tudjuk, hogy csak az maradhat ki a háborúból, aki megpróbál kimaradni - rögzítette.

Két világháború is zajlott, és nem tudtunk kimaradni, Tisza Istvánnak vagy Horthy Miklósnak nem sikerült, a nagy kérdés, hogy nekünk sikerülhet-e, és szerintem lehetséges - érvelt. Hozzátette, úgy építik a nemzetközi kapcsolatokat, hogy Magyarország ki tudjon maradni a háborúból.

Leszögezte, hogy jó dolognak tartja az újítást és a merészséget, de "mindennek rendelt ideje van".

Kijelentette: habár ő már "öreg csóka", mégis minden tudására, tapasztalatára, ismeretére szüksége van ahhoz, hogy esély legyen arra, hogy kívül tartsa az országot. Ezt most nem lehet rábízni fiatal kalandorokra, biztosra kell menni - zárta felszólalását.