Előadásában a tárcavezető leszögezte: a nyugállományúak részei a Magyar Honvédség múltjának, építik annak jelenét és hatást gyakorolnak a katonai szervezet jövőjére is: éppen ezért nagyobb törődést és támogatást igényelnek. „A nyugállományú katonákra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, hiszen nekik köszönhetjük, hogy van mire építkeznünk” – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor hangsúlyozta azt is, hogy a katonai eskü egy életre szól és ha kell a katonák az életük feláldozásával is teljesítik kötelességüket, ha a haza megköveteli.

Ezt követően a honvédelmi miniszter összefoglalta a Magyar Honvédségben bekövetkezett változásokat a rendszerváltástól napjainkig. Ahogy fogalmazott: a létszámcsökkenés, valamint a technika elöregedése miatt nagyon nehéz visszakapaszkodni arra a szintre, hogy ütőképes haderőt építsünk. A sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban Benkő Tibor hangsúlyozta: nem az a baj, hogy megszüntették, hanem hogy ezáltal a hadkötelezettség minden részét elfelejtették. „Márpedig, ha azt mondjuk, hogy erős, ütőképes Magyar Honvédségre van szükség, akkor az elképzelhetetlen olyan szabályzók, olyan törvények és jogalkotások nélkül, hogy a hadkötelezettség, egy különleges jogrend bevezetése zökkenőmentesen menjen” – fogalmazott.

Benkő Tibor a hangsúlyosnak nevezte a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium szétválasztását is. Mint kiemelte: ez a lépés megszüntette a politikai és katonai összefonódást, így hatékonyabbá vált a feladatok végrehajtása. 2019. január 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium az irányítói, a feltételbiztosítói és a közigazgatási feladatok, míg a Magyar Honvédség Parancsnoksága a katonai feladatok vezetésére, és azok végrehajtására koncentrál.

Benkő Tibor szerint napjainkban a biztonsági környezet rendkívül gyorsan változhat, így ahhoz, hogy békében éljünk, mindig készen kell állnunk. Példaként említette a délszláv válságot, az illegális migrációt, a terrorizmust, valamint a hibrid hadviselést. „Ezzel a műveleti tevékenységgel a 21. században, amikor az informatikai rendszerek világában élünk, háborúkat lehet nyerni, földrészeket lehet elcsatolni, anélkül, hogy harckocsihadosztályokat indítanánk, vagy légicsapást mérnénk” – figyelmeztetett. 

Benkő Tibor ismertette a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményeit is. Ugyanakkor leszögezte: a haditechnikai beszerzések önmagukban nem elegendőek, az emberi tényező ugyanolyan fontos: „Mindennek a középpontjában az ember áll! Az olyan katona, aki elkötelezett, elhivatott, lojális és kiválóan felkészített szakember. Akinek biztosítjuk azokat a kiváló technikai eszközöket, fegyverzetet és anyagi készleteket, amellyel végrehajtja a feladatát” – jelentette ki.

Benkő Tibor beszámolt az eddig megvalósult, illetve a jövőben megvalósítandó haditechnikai beszerzésekről, a légierő és a szárazföldi haditechnikai megújulásáról, valamint arról, hogy mennyire fontos a katonák kézifegyvereinek, egyéni felszerelésének hazai gyártása. „Rendkívül fontos, hogy a hazai hadiipar biztosítsa azt nekünk amire szükségünk van. Olyan hadiipart kívánunk létrehozni, ahol a katona a talpától a feje búbjáig magyar legyen. Tehát még a legutolsó gombja is magyar legyen. Mert azt magyar emberek fogják előállítani, magyar üzemben és gyárban fog készülni. Egyrészt azért, mert békét, biztonságot, garanciát tudunk nekik teremteni, másrészt pedig foglalkoztatást biztosítunk” – mondta.

A harckocsi, a tüzér és páncéltörő, valamint a légtérvédelmi képesség megteremtése mellett a miniszter kulcsfontosságúnak nevezte a logisztika terén tett előrelépést. Emlékeztetett: Szentkirályszabadján egy 20 ezer négyzetméteres raktár épül, amelyet újabb követhet az ország keleti részében.

A katonai életpálya modell kapcsán kifejtette: rendkívül fontos a társadalom, a fiatal nemzedék megnyerése, amellyel, - mint fogalmazott - „a fiatalokat meg tudjuk tanítani, mit jelent a haza, a haza iránti elkötelezettség, a hűség, a lojalitás, az áldozatvállalás.”

Benkő Tibor szólt a katonai életpályára irányítás és felkészítés szakaszairól, ezen belül az önkéntes tartalékos szolgálatról és a tartalékos programokról, de kitért az aktív katonai szolgálat és az azt követő időszak kérdéseire és az életpálya biztosította juttatásokra is.

A honvédelmi miniszter a fiatalok megszólításának szükségességéről, a honvédelmi oktatás és a hazafias nevelés lehetőségeiről is beszélt. Ismertette a tárca és a Magyar Honvédség eddig elért eredményeit, a Honvédelmi Sportszövetség, a honvédelmi táborok, az ösztöndíjrendszer, a többlépcsős Honvéd Kadét Program struktúráját, valamint beszélt a honvéd középiskolai rendszer továbbfejlesztéséről is, amely 2030-ra 8-10 intézménnyel is rendelkezhet.

„A Magyar Honvédség része a társadalomnak, a társadalomból építkezik. Ha a társadalom elfogadja akkor jó úton haladunk és meglesz a támogatottsága a haderőnek” – szögezte le.

Az Önkéntes Tartalékos Rendszer eddigi eredményei kapcsán a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: Mielőtt a sorkötelezettséget megszüntették volna, 2003-ban született egy törvény az önkéntes tartalékos katonai szolgálat működtetéséről, azonban ez nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. „Így jutottunk el odáig, hogy – bár a törvényi feltételek adottak voltak - 2010-re összesen 17 tartalékos katona szolgált a Magyar Honvédségben. Ezt a törvényt 2011-ben módosítottuk és mára már több, mint 11 ezer tartalékossal rendelkezünk.”

Benkő Tibor előadásának zárásaként elmondta: a cél, az 1000 milliárdos költségvetési támogatás elérése, amely 2022-re valósulhat meg.