Rendben halad az uniós pénzek felszabadítása

Szombattól várhatóan hőségriasztást kell majd elrendelni, mondta a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatót indító országos tisztifőorvos. Oroszi Beatrix szerint a legfrissebb előrejelzések szerint a következő napokban tartósan 30 fok fölött lesz a napi csúcshőmérséklet és 25 fok felett a napi középhőmérséklet. Ez elsősorban az időseket és az újszülötteket viseli meg nagyon, illetve a szív- és érrendszeri, légúti betegségektől szenvedőket terheli meg. A munkaadóknak pihenőidőt és ivóvizet kell biztosítaniuk a szabadban foglalkoztatott munkavállalóknak. Ne hagyjuk a gyerekeket és kisállatokat bezárt járművekben, kerüljük a napsütéses helyeket, és aki teheti, maradjon árnyékban, hűtött helyiségekben, ajánlotta a tisztifőorvos. Oroszi Beatrix szerint az Országos Mentőszolgálat felkészült a hőség miatt várhatóan megnövekedő feladatokra.

Menetrend szerint haladnak az uniós források elérése érdekében szükséges lépések, kezdte beszámolóját Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki a már benyújtott törvénycsomag várható módosításairól adott tájékoztatást. Mint korábban már bejelentették, már az európai intézmények véleményezik a módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, melynek benyújtására az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti május végi politikai megállapodás adott lehetőséget. Nem kellett csökkenteni a korábban meghatározott célt, 16,4 milliárd euró uniós forrást tud hazahozni a kormány, mondta a miniszter. A helyreállítási terv véglegesítése az Európai Bizottsággal a napokban megtörténhet, ezután lehet nyilvános a részletes tartalma.

A Nemzeti Fejlesztési Központ már közzétette azt a másfél milliárd eurós pályázatot az elektromos hálózat fejlesztésére, amely a megújuló energia felhasználásának bővítését és az áramhoz való hozzáférés költségeinek tartós csökkentését célozza. Az erről szóló jogi háttér egy napon belül megjelenik a Magyar Közlönyben, a pályázatot pedig társadalmi egyeztetésre bocsátották, pár napon belül pedig ki is írhatják azokat.

Várhatóan jövő héten tárgyalja a kormány a közlekedésszervezéssel kapcsolatos jogszabály együttest, amely az új HÉV szerelvények és InterCity vonatok beszerzéséhez szükséges jogalkotási garanciákat tartalmazza.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a Magyar Fejlesztési Bank irányítási rendszerét átalakítsa, és az eddigi erős politikai felügyelet helyett a gazdasági logika és racionalitás mentén működő pénzintézetként működjön, és elismerten alkalmassá váljon az uniós pénzek elosztására.

Elkészültek és már a Parlament Törvényalkotási Bizottsága előtt vannak az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés miatt szükséges törvénycsomagot módosító javaslatok, mondta a közlekedési és beruházási miniszter. Ezek egyrészt a parlamenti vitával párhuzamosan, a társadalmi szervezetekkel kezdett egyeztetések tanulságait összegzik, másrészt a helyreállítási terv véglegesítése során felmerült európai uniós felvetéseket tartalmazzák. Ezek alapján átvezetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jövőjéről szóló Alaptörvény-módosítás miatti jogi változásokat, szigorítják vagyonnyilatkozati rendszert az Integritás Hatóság bírságolási jogával, kiterjesztik a pótmagánvád lehetőségét, szűkítik a nemzetbiztonsági és védelmi közbeszerzések körét és azokban erősítik az ajánlatkérők felelősségét, bővítik a központi közadatnyilvántartásban elérhető információkat a magántőkealapokra is, valamint az eddigi kettő helyett négy alelnököt rendelnek az Integritás Hatóság elnöke alá.

Kormány döntött a budapesti Liget projektről, amelynek több részét érintették az előző kormányzat 2022-es beruházási korlátozásai. A városligeti félbemaradt vagy el sem kezdett építések területét közparkként fogja hasznosítani a kormány, egyes esetekben a korábbi, az akkor elvártnál több zöldterületet tartalmazó tervek alapján, jelentette be Vitézy Dávid. Befejezik a közparki rekonstrukciót, erre kapott megbízást a beruházási tárca. A kormány átalakítja Városliget Zrt. szerepét is, és megszünteti a fejlesztéssel kapcsolatos kizárólagos jogosítványait. Az autóforgalmat kivezetik a Városligetből és autómentes lesz a Hősök terének környéke is, a fővárosi önkormányzattal és a zuglói önkormányzattal együttműködésben.

A Mohácsi Duna-hídról azt mondta a közlekedési és beruházási miniszter, hogy még a héten megkapja a kivitelező a levelet, amelyben felszólítják a munkák felfüggesztésére és az előleggel történő elszámolásra. Munkanemenként átvilágítják a beruházást, és ahol tudnak még közérdeket érvényesíteni, ott beavatkoznak. A kormány nem mondott le a mohácsi híd megépítéséről, de azt a választások előtt elfogadott, értelmetlen és indokolatlan műszaki bővítések nélkül valósítják meg. A hídszerkezet jelentős része már elkészült, várja a beépítést.

A dohány- és kaszinókoncesszióval kapcsolatos minden szerződés és a teljes szabályozási környezet felülvizsgálatát rendelte el a kormány. A verseny- és korrupciós aggályokkal kísért, 2012-ben kezdődött folyamat a trafikhálózat ellátásának monopóliumához vezetett, amelynél nem állt egyensúlyban a cég évi több mint 1100 milliárdos árbevétele a 3,5 milliárd forintos koncessziós díjjal. A kiskereskedelmi értékesítést végző trafikkoncessziók rendszerét is átvilágítják, egyebek mellett a nemzeti dohányboltok működésével kapcsolatos helyi, önkormányzati panaszok miatt is, megtartva a nemdohányzók védelmének elsődleges elvét.

Az előző kormányzat a választások előtti hetekben osztott ki több új, vidéki kaszinókoncessziót is, ezeket szintén felülvizsgálják a korrupciós gyanúk miatt. Köztük 2061-ig, 35 évre szóló jogokat érvényesítő döntések is születtek. Ezt a területet a Pénzügyminisztérium fogja átvilágítani, a 14 évvel ezelőtt kialakított szabályozás esetleges újragondolásával.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról is döntött a kormány: megszűnik az a kényszer, hogy a közintézmények kizárólag a hivatallal kapcsolatban álló beszállítókat bízhatnak meg. A Hivatal központosított rendszere megmarad, de igénybevétele választhatóvá válik.

A hatósági üzemanyagár kivezetéséről döntött a kormány, emlékeztetett Magyar Éva kormányszóvivő. A piaci árak csökkentek és a forint erősödött, így vált lehetővé az árkorlát eltörlése. A lépéssel együtt a kormány kialakítja az üzemanyagpiac változásait figyelő rendszert, hogy a gazdasági minisztérium ismét beavatkozhasson, ha ezt szükségesnek látja.

A tavaszi fagyok és az elmúlt időszak aszályos hetei miatt keletkezett károk enyhítésére gyors és megerősített rendszert épít ki a kormány, mondta Szondi Vanda kormányszóvivő. Az eddig a termelői hozzájárulásra és költségvetési támogatásra támaszkodó Kárenyhítési Alapot uniós forrásokkal bővítik ki: a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervben rendelkezésre álló forrásokból 9,6 milliárd forintot csoportosítanak át, így összesen 24,5 milliárd forint állhat rendelkezésre. Az érintett gazdák kárenyhítési előleget is igényelhetnek ősszel.

Visszatérhetnek a honvédséghez azok a katonák, akiket 2023-ban, a honvédség fiatalításának indokával bocsátották el. A lépést egyebek mellett a kiképzési feladatok és a szakemberhiány is indokolja. A kormány célja, hogy a méltánytalan körülmények között leszerelt többszáz honvéd tapasztalatait ismét a haza szolgálatára fordíthassa, régi rangjukban és fizetésükkel.

A rendvédelmi szervek feladatainak átalakítására, a párhuzamosságok megszüntetésére tett javaslatot a belügyminiszter. A Terrorelhárító Központ (TEK) megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni, de ugyanezzel a névvel létrejön egy új szervezet az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) alatt, a Készenléti Rendőrséggel összehangolva. A Nemzeti Nyomozó Iroda kiválik a Készenléti Rendőrségből, mindhárom szervezet az ORFK középirányítása alá kerül. Az új TEK-nél maradnak a műveleti feladatok, a személyvédelem. A Készenléti Rendőrség felel az objektumok védeleméért, rendezvények biztosításáért és tűzszerészeti feladatokért. Nemzeti Nyomozó Iroda pedig a nyomozati tevékenységet végzi továbbra is, a bűn- és terrorfelderítés mellett. Megszűnik az Országgyűlési Őrség, melynek személyi feladatai az új TEK-hez, az objektumvédelem pedig a Készenléti Rendőrséghez kerül. A cél egy költséghatékony, párhuzamosságoktól mentes, világos feladatelosztással működő rendvédelmi szervezet megteremtése. Az átalakítás során figyelnek arra, hogy a speciális feladatokat és az erre kiképzett embereket megtartsa a kormányzat az új rendszerben, az érintettek korábbi illetményével. A rendvédelmi szervekkel kezdett előzetes egyeztetésekkel kidolgozott javaslat társadalmi egyeztetésre kerül, és a tervek szerint 2026. szeptember 1-jétől léphet életbe.

A kormány törvényjavaslatot nyújt be a köznevelés területén szükséges rövidtávú intézkedésekről, hogy a tankerületi fenntartású iskolák igazgatói visszakapják gazdasági és munkáltatói jogköreiket. Ezzel a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogai is helyreállnak. Az oktatás területét érinti az a döntés is, hogy a kormány nem lépteti életbe azt a korábbi kormányrendeletet, amely kötelezően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez utalta az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok munkavállalói képzéseit.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz kerül az egyedi méltányossági alapon igénybe vehető, TB-támogatással nem rendelhető gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának elbírálása. A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezet kizárása ebből a folyamatból az erősebb állami felelősségvállalást, a döntések szakmai, orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok érvényesülését szolgálja. A változásról szóló törvény hatályba lépése előtt benyújtott kérelmeket az Alapítvány még elbírálja, legkésőbb 2026. július 31-ig, és kifizetésüket a kormány az év végéig biztosítja.

 

A Tudományos és Technológiai Minisztériumban átvizsgálja a választások előtt kötött DIMPO Plusz támogatási szerződéseket, hangzott el a kormányszóvivői tájékoztatón az „Igazságtétel“ témájában. Leállították a választások előtt pár nappal, 2026. április 10-én született döntések alapján előkészített megállapodások aláírását, illetve az azok alapján kezdeményezett kifizetéseket az ellenőrzések lezárásáig. A programban összesen 37 milliárd forintról döntöttek. A Digitális Kormányzati Ügynökség 390 milliárd forintos szerver- és tárolóbeszerzési keretmegállapodását is átvilágítják, és a Tudományos és Technológiai Minisztérium gépjárműflotta beszerzését is leállították. A Miniszterelnökség is elkezdte a hozzá tartozó szerződések vizsgálatát.