Az elmúlt európai uniós ciklusban leginkább a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) forrásából országszerte 40 milliárd forint keretösszeggel, több mint 90 beruházással, mintegy 100 ezer hektár területen valósítottak meg élőhely-rekonstrukciós feladatokat a hazai nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Pannon homoki élőhelyek fejlesztése című pályázat zárórendezvényén, kedden, Tápióbicskén.

Az államtitkár a beszédében kiemelte, Európa több országával ellentétben Magyarország teljes területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent, amely egy rendkívüli arány és egyben nemzeti kincs is. Erre az örökségre vigyáz tíz hazai nemzeti park igazgatóság mintegy 1300 kollégájával, amely munka nem öncélú, hanem mindannyiunk érdeke, hiszen az ökoszisztéma és annak jó állapota biztosítja a fennmaradásunkat a Kárpát-medencében – fűzte hozzá.

Rácz András kijelentette, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is tevékenyen és eredményesen vett részt ebben a munkában, hiszen a KEHOP program keretében 8 projektet valósított meg, csaknem 2,4 milliárd forint támogatás felhasználásával, amellyel 2800 hektáron javult a természeti környezet állapota. Ugyanezen célból a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében 7 projekt indult el 2,6 milliárd forint keretösszeggel 2100 hektár hatásterületen. A mai napon záruló VEKOP projekt 235 millió forint nagyságrendben a Tápió menti homoki élőhelyek ökológiai állapotának javítására fókuszált – emelte ki.

Az államtitkár emlékeztetett, a természetvédelmi munka ahogy öncélú sem lehet, úgy egyedül sem lehet végezni, éppen ezért rendkívüli szükség van a helybéliek – önkormányzatok, polgármesterek, országgyűlési képviselők és civil szervezetek – összefogására is. Ezen együttműködés motorja a területen a Tápió Közalapítvány, amely a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánítását is kezdeményezte 25 éve. A körzet 5000 hektáros területet ölel fel a Tiszántúl, a Duna-Tisza köze és az Északi-középhegység találkozási pontján olyan értékes és ritka területekkel, mint a homoki élőhelyek, a löszgyepek, illetve a mocsárrétek világa – tette hozzá.