Megszületett az idei OTKA-döntés: újabb 12,7 milliárd forintot kapnak alapkutatási projektek
Több mint 350 kutató és kutatócsoport összesen 12,7 milliárd forint támogatást nyert az elkövetkező 3 vagy 4 évre az idei alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb témájú, kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában támogatják a hazai tudományos élet kutatóinak szakmai fejlőd
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett 2022. évi pályázati kiírásra három kategóriában, összesen 1314 érvényes pályázat érkezett 46,9 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A kutatói életpálya elején álló pályázók közül 176 projekt nyert támogatást a Posztdoktori kiválósági program és a Fiatal kutatói kiválósági program kategóriában, amire idén összesen 5,7 milliárd forint áll rendelkezésre. A már tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a Kutatási témapályázat alprogramban igényelhettek támogatást sikeres alapkutatási témájuk továbbviteléhez, vagy éppen új, ígéretes témák kidolgozásához. Ebben a kategóriában 177 új projekt indulhat el, összesen 7 milliárd forint támogatással. Az OTKA-program ezen kívül magába foglalja a nemzetközi – kétoldalú magyar-osztrák és magyar-szlovén – kutatói együttműködésben megvalósuló projektekre igényelhető támogatásokat is. Ennek eredményhirdetése a közeljövőben várható, a társfinanszírozó külföldi partnerintézmény döntése után, további 800 millió forinttal támogatva a hazai kutatói közösséget.
Idén közel négyszeres volt a túljelentkezés az OTKA-programokra. Ezen belül egyre aktívabbak a kutatói utánpótlást jelentő fiatalabb generációk is, ugyanis 2018-hoz képest 50%-kal nőtt a posztdoktori és fiatal kutatói pályázatok száma. A nyertesek 38%-a 40 év alatti, közülük a legfiatalabb 29 éves, a legidősebb nyertes pályázó pedig 76 évesen indítja el új kutatási projektjét.
A pályázatok értékelése a hagyományoknak megfelelően többszintű eljárásban, egyéni bírálók és szakértői testületek bevonásával történt. Az értékelésben főszerepet játszott a benyújtott projekt tudományos jelentősége, újszerűsége, várható eredményei, az eredmények tudományos és társadalmi hasznosítása, emellett a korábbi kutatói teljesítmény, a publikációk számával és idézettségével mérhető tudományos eredmények is sokat nyomtak a latban. A bírálói munkában 2020 óta szerepet kap a tudományos teljesítményt mérőszámokkal kimutató úgynevezett tudománymetriai rendszer, amely mérvadó adatbázisok, köztük kiemelten a Magyar Tudományos Művek Tára alapján ad objektív képet az egyes pályázók publikációs teljesítményéről, figyelembe véve az adott kutató karrierszakaszát (a PhD fokozat megszerzése óta eltelt időt) és tudományterületét is.
A nyertes projektek finanszírozását kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a projektek egyszerűsített adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg, annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre koncentrálhassanak, és minél hatékonyabban használhassák fel erőforrásaikat. A közfinanszírozott projektekkel szemben fontos követelmény a színvonalas publikálás, így a kutatási eredmények a nemzetközi tudományos közösség és a széles nyilvánosság számára is láthatóvá válnak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat az „open access” nemzetközi normái szerinti nyílt, térítésmentes hozzáféréssel is elérhetővé tegyék, melynek költségei az elnyert támogatásból finanszírozhatók.