A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság történetének egyik legnagyobb, legjelentősebb természetvédelmi projektje vette kezdetét a Tapolcai- és a Káli-medencében. Ez a fejlesztés nemcsak a hazai környezetvédelem mérföldköve, hanem az itt élők és a jövő generációk számára is garanciát jelent arra, hogy a Balaton-felvidék egyedülálló természeti kincsei, élőhelyei és biológiai sokfélesége hosszú távon fennmaradjanak – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára kedden, a Salföldi majorban rendezett uniós támogatással elinduló projekt nyitórendezvényén.

„Az élőhely-specifikus természetvédelmi kezelési infarstruktúra kialakítása a Tapolcai- és a Káli-medence nemzeti parki vagyonkezelésben lévő védett és NATURA2000 területén” elnevezésű projekt nem csupán a Balaton-felvidék élőhelyeinek védelmét szolgálja, hanem példát mutat arra is, hogyan lehet az őshonos állatfajták tartását, a természetközeli gazdálkodást és a modern technológiát ötvözni a természetvédelem szolgálatában. Az új infrastruktúra hosszú távon biztosítja a térség biológiai sokféleségének megőrzését – emelte ki az államtitkár.

A korszerűsítés 1,21 milliárd forintból valósul meg, és három kiemelt természetmegőrzési területet érint: a Tapolcai-medencét, a Sásdi-rétet és a Fekete-hegyet. Ezeken a területeken összesen 822 hektáron – ebből 513,48 hektár Natura 2000 minősítésű – valósulnak meg élőhely-specifikus fejlesztések, amelyek célja az élőhelyek hosszú távú megőrzése, fejlesztése és a biológiai sokféleség védelme.

A fejlesztés középpontjában a természetbarát gazdálkodás, a korszerű infrastruktúra kiépítése és az őshonos állatfajták tartási feltételeinek javítása áll. A projekt keretében jelentős eszközbeszerzés valósul meg: modern mezőgazdasági gépek – erőgépek, szárzúzók, kaszák, bálázók, boronák, gyeplazítók, pótkocsik – segítik majd a természetvédelmi munkát, továbbá az erdőgazdálkodási és természetvédelmi őrszolgálat is új, korszerű felszereléseket kap. Az infrastruktúra-fejlesztés részeként a Kornyi-tavi majorban megtörténik az épületek felújítása, a tetőszerkezet cseréje, a kerítésrendszer megújítása, korszerű karám- és itatórendszerek, szervizműhely, riasztó- és kamerarendszer kiépítése, valamint a bevezető út rekonstrukciója. A Salföldi majorban a vízvezeték és kerítés felújítása, új fedett beálló építése, a karámrendszer cseréje, a juhszállás korszerűsítése, valamint a kapuk és környezetük felújítása javítja az állattartás feltételeit. Kisapáti határában a legelőtömb villanypásztor rendszerének és karámjainak újjáépítése, valamint a megközelítő út stabilizálása történik meg.

A projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy több mint 200 őshonos állat – magyar szürke szarvasmarha, bivaly, juh, magyar tarka szarvasmarha – tartási körülményei javulnak, amelyek kulcsszerepet játszanak a természetközeli élőhelykezelésben. Az új gépparkkal és infrastruktúrával a gyepterületek természetvédelmi célú kezelése – legeltetés, kaszálás, inváziós fajok visszaszorítása – hatékonyabbá és kíméletesebbé válik, miközben csökken a környezetterhelés és a működési költség.

A projekt hatása évtizedekre meghatározza a térség természetvédelmi állapotát és a helyi közösségek életminőségét. A fejlesztés sikeréhez elengedhetetlen a helyi lakosság, önkormányzat, civil szervezetek együttműködése és támogatása. Ez a projekt nemcsak a természetvédelmi kezelés korszerűsítését, hanem a helyiek életlehetőségeinek javítását is szolgálja, miközben példát mutat arra, hogyan lehet a természetvédelmi szempontokat a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel érvényesíteni – zárta sorait Rácz András.