A kiadvány erősségként emeli ki, hogy a négyéves korú magyar gyermekek 95,7%-a részt vett az óvodai nevelésben, az Európai Unió átlaga ezen a téren 94,8%. Hangsúlyozza továbbá, hogy a roma gyermekek a régióban Magyarországon járnak a legmagasabb arányban óvodába (2016-ban ez az arány 91% volt), amit a jövőbe való jó befektetésként értékel. A kiemelt indikátorok közül megállapítja, hogy a korai iskolaelhagyás mértéke a legutóbbi mérés szerint 11,8%-os volt, ami az egy évvel korábbi eredményhez képest 0,7%-os javulást mutat.

A jelentés a 2018-ban már publikált PISA eredmények alapján mutatja be a matematikából, szövegértésből, illetve természettudományos területen alulteljesítők arányát, ami kis mértékben valóban elmarad az Európai Uniós átlagtól, amely egyébként a Bizottság ambiciózus célkitűzései ellenére ugyancsak romló tendenciát mutat. A kiadvány azt a tényt ugyan nem említette meg, hogy a magyar eredmények a 2015-ös méréshez képest minden téren javultak, arra azonban ismét felhívta a figyelmet, hogy hazánkban hagyományosan nagy a családi háttér szerepe az oktatás eredményességében. A jelentés elismeri ugyanakkor, hogy Magyarország az európai uniós átlagon felül költ oktatásra: a 2018-as költségvetési adatok szerint az EU tagállamok arányaiban a GDP 4,6 %-át, míg a hazai költségvetés az 5,1%-át fordította oktatásra. A kiadvány elismerősen szól továbbá a 2018-ban végrehajtott iskolai infrastruktúrafejlesztési programról.

A jelentés bemutatja az elmúlt években a magyar köznevelési rendszer digitalizálásáért megkezdett folyamatokat, így a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, a 2015-ben elindított Digitális Témahetet, valamint elemzi a járványügyi helyzetben végrehajtott tantermen kívüli, digitális munkarendre való átállást. Ennek kapcsán a kormányzati adatszolgáltatást figyelmen kívül hagyva, a 2020-as járvánnyal összefüggésben nem álló 2019-es országos kompetenciamérés adataira hivatkozva a valóságosnál magasabbra (20%) becsüli a digitális oktatásból kimaradók arányát.

Az Európai Bizottság megállapítja, hogy a magyar köznevelésben kedvező a tanuló-pedagógus arány, így az ebből levezethető pedagógus ellátottság: Magyarországon 10,2 tanulóra, míg az Európai Unióban átlagosan 13,6 tanulóra jut egy pedagógus. Ennek kapcsán azt is megállapítja a kiadvány, hogy a magyar köznevelésben túl magas az iskolák száma, és a gyermekszám csökkenése miatt az elmúlt években nőtt a kihasználatlan kapacitás. A jelentés felhívja a figyelmet a pedagógusok idősödésére, beszámol továbbá az iskolai erőszak visszaszorítása érdekében felállított Iskolaőrségről is.

A Bizottság a köznevelés terén elsősorban a digitális kompetenciák fejlesztése, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a bölcsődei kapacitások további kiépítése terén fogalmaz meg javaslatokat Magyarország kormánya számára.