A 2020-ban megújított szakképzési rendszer célja, hogy a fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert, ehhez pedig elengedhetetlen a korszerű, biztos alapokon nyugvó szakmai gyakorlat.

A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével. Azonban a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával lehetőség van arra, hogy a szakképzésben is önálló jogszabály határozza meg a tanév, a tanítási év rendjét. A szakképzési tanévrend bevezetését a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják. Legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe.

A ma megjelent rendelet értelmében a szakképzésben a 2023/2024-es tanévben a tanítási év 2023. szeptember 1-től (péntektől) 2024. június 14-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2024. május 3-ig (péntekig) tart. Ami a tanévközi szüneteket illeti, az őszi szünet 2023. október 27-től (péntektől) 2023. november 6-ig (hétfőig), a téli szünet 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig), a tavaszi szünet pedig 2024. március 27-től (szerdától) 2024. április 3-ig (szerdáig) tart.

A tanítási év a szünetek beszámításával 179 tanítási napot jelent, melyen felül az oktatói testület 6 munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel. A tanítási év első féléve 2024. január 19-éig tart.

A szakképzési tanév rendje a közneveléssel azonos kérdésekben teljes mértékben illeszkedik a köznevelési tanévrendhez. Ilyen azonosságok a felvételi eljárás keretében történő felvétel és beiratkozás időpontja, a szakképző intézmény tizedik évfolyamán megvalósuló közneveléssel közös felmérések időszaka, valamint az érettségi vizsgához kapcsolódó időpontok.

„A kormány 2020-ban megújította és keresletorientálttá tette a szakképzési rendszert, kiszolgálva ezzel a gazdasági igényeit. A versenyképes szakmai tudás megszerzéséhez elengedhetetlen a korszerű, biztos alapokon nyugvó szakmai gyakorlat. Ezek elsajátításának kulcsa a duális képzési rendszer, ahol a fiatalok tanulmányaik alatt valós munkakörnyezetben ismerkedhetnek meg választott mesterségük legkorszerűbb gyakorlati ismereteivel, szakmai praktikáival. A gyakorlatorientált szakképzést szolgálja az új, szakképzés sajátosságaihoz igazodó tanévrend is”–  hangsúlyozta a meghirdetés kapcsán Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

(KIM)