Maruzsa Zoltán a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy tavaly 12 759 jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre az általános felvételi eljárásban, ami akkor rekord volt, és amely idén 14 887 főre emelkedett. A jelentkezők közül 2 691 főt óvodapedagógusnak, 1 694 főt tanítónak, 2 635 főt gyógypedagógusnak, 5 630 főt pedig tanári szakokra vettek fel. A tanárképzésre jelentkezők közül a természettudományos szakokra felvételt nyertek száma 1 591 fő.

A létszámot tovább emeli majd a pótfelvételi: ez az eljárás tavaly még mintegy 2 ezerrel növelte a pedagógushallgatók létszámát, erre lehet számítani az idén is, így végül akár 17 ezren is megkezdhetik tanulmányaikat a pedagógusképzésben – húzta alá az államtitkár.

A pedagógusszakra jelentkezők számának emelkedése köszönhető a béremelésnek és a képzések strukturális átalakításának: a pedagógusok béremelését az Európai Szociális Alap Plusz 700 milliárd forinttal támogatja, a nemzeti forrásokkal együtt biztosítva, hogy a pedagógusok átlagbére elérje a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80%-át 2025-tól legalább 2031-ig.

Maruzsa Zoltán elmondta azt is, hogy idén 141 358 diák érettségizett, amely mintegy 30 ezerrel több a szokásosnál. Ennek oka a szakképzés átalakítása, a technikumokban és a szakgimnáziumokban már a képzés ötödik évében érettségiznek, idén ők is emelték a létszámot. Az idei érettségi eredmények az elmúlt öt évben a legjobbak, a jegyek összesített átlaga 3,9. Elégtelen mindössze az összes érettségi vizsga 0,81 százaléka lett, ez is a legjobb adat az elmúlt fél évtizedben – hangsúlyozta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy több mint egy évtizede az emelt szintű nyelvi érettségi megfelelő szint felett nyelvvizsgának felel meg, ami minden középiskolás érettségizőnek ingyenes, így meg lehet spórolni a nyelvvizsga-díjat. Az ilyen módon nyelvvizsgát szerzők száma is dinamikusan nő: 2018-ban még csak 12 744-en, 2022-ben 23 677-en, 2023-ban már 25 240-en, idén pedig az eddigi legnagyobb számban, 34 608-an szereztek emelt szintű érettségivel nyelvvizsgát - ismertette Maruzsa Zoltán.

Az államtitkár elmondta továbbá, hogy a NETFIT mérés során a köznevelésben tanuló 5-12 évfolyamos diákok fizikai állapotát évente, kilenc szempont alapján mérik fel. Az idén 664 457 diák adatait vették fel. Az úgynevezett országos fittségi mutató 5,36, ami szintén javuló tendenciát mutat. Bár a legjobb adatot, 5,41-et 2019-ben mérték, de a pandémia alatt ez sokat romlott, ami mutatja az iskolai testnevelés fontosságát, a testnevelés hiánya ugyanis látványosan lerontotta az eredményeket. A járvány véget ért, az iskolai testnevelés újra kifejti áldásos hatását, diákok fizikai állapota 2022 óta a felmérések szerint újra töretlenül javul.