A most induló európai uniós költségvetési ciklus során, az előző ciklusok léptékéhez hasonlóan újabb 100 000 hektáron tervezi javítani az Agrárminisztérium természeti területeink állapotát, az erdőkre pedig a korábbiaknál háromszor akkor forrást, mintegy 310 milliárd forintot fordít. Komoly eredmény, hogy 2019 óta megfordult a negatív erdőtelepítési tendencia, öt év alatt 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók.
![](https://cdn.kormany.hu/uploads/media/4/46/469/4692426be446e938e1d2fe7efcb9dad9b1d9a8da_fhd_1920_w3h2.jpg)
![](https://cdn.kormany.hu/uploads/media/4/46/469/4692426be446e938e1d2fe7efcb9dad9b1d9a8da_fhd_1920_w40h23.jpg)
A természetvédelmi erőfeszítések egyik eredménye, hogy a világon egyedülállóan az elmúlt két évtizedben sikerült stabilizálni, sőt lassú növekedésnek indítani a hazai túzokállományt. E globálisan veszélyeztetett faj Közép-Európán kívüli összes állománya csökkenő tendenciát mutat. Hasonló a helyzet a kerecsensólyommal, az idei év madarával, az 1949-1950-ben csupán 28 párosra becsült hazai állomány a szigorú védelemnek köszönhetően mára megközelíteti a kétszáz párt, amire Közép-Európán kívül szintén nincs példa máshol a világon. Legismertebb hazai madarunk, a fehér gólya állománycsökkenését szintén sikerült megállítani, az elmúlt öt évtizedben számuk közel 5 ezer pár. Az elmúlt száz évre visszatekintve a természetvédelem nagy sikere, hogy a dísztollai miatt csaknem a kipusztulásig üldözött nagy kócsagot az utolsó órában sikerült megmenteni, s az akkor csupán 10 pár körüli hazai állomány mára 4000 párnál is többet számlál, és azóta a természetvédelem címermadara lett.
Az állami természetvédelem munkájának eredményességében a lakossági összefogásnak is jelentős szerepe van. Jó példa erre, hogy a fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében azzal, hogy segíti megtelepedésüket sárgyűjtő helyek kialakításával vagy az eresz alatti fészkek megóvásával, műfészkek kihelyezésével. A kerttulajdonosok a kert egy sarkában az élőhelyek megtartásával is segíthetik az állatok fennmaradását. Egy odvas gyümölcsfa, egy virágokban gazdag kertrész számtalan őshonos élőlénynek nyújthat otthont és táplálékot.
![](https://cdn.kormany.hu/uploads/media/6/61/610/610ff8e74109d5ebed3a4ef7d0ba49214d2e0443_fhd_1920_w3h2.jpg)
![](https://cdn.kormany.hu/uploads/media/6/61/610/610ff8e74109d5ebed3a4ef7d0ba49214d2e0443_fhd_1920_w40h23.jpg)
Az agrártárca úgy tekint az erdőkre, mint az ország zöldvagyonának legfontosabb elemére. Az erdő olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése, amelyek megvalósításában az állami szerepvállalás különösen fontos. Az elmúlt időszakban felértékelődtek az erdők ökoszisztéma szolgáltatásai, köztük kiemelten a rekreációs lehetőségek. Az Agrárminisztérium által irányított 21 állami erdészeti társaság szakemberei nap mint nap azon dolgoznak, hogy ezt a zöldvagyont fenntartsák és megőrizzék a jelen és a jövő nemzedékek számára, hiszen az erdők hasznaiból minden magyar ember részesül.
![](https://cdn.kormany.hu/uploads/media/5/53/539/539a49a8e88e0625ff3056879839b4da8b86fef8_fhd_1920_w3h2.jpg)
![](https://cdn.kormany.hu/uploads/media/5/53/539/539a49a8e88e0625ff3056879839b4da8b86fef8_fhd_1920_w40h23.jpg)
A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint Magyarország erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya több mint 25 százalék. A klímasemlegesség elérése érdekében a cél az, hogy 2030-ra az ország fával borított területeinek aránya 27 százalékra emelkedjen, ezért a kormányzat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot támogat. Ilyen például az Országfásítási Program, melynek keretében 2023-ig mintegy 184 millió darab fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. Ezen belül a Vidékfejlesztési Program keretében 172,3 millió darab fa került eddig a földbe. Az Újszülöttek erdeje program keretében minden születendő gyermek után legalább 10 facsemetét ültetnek el az állami erdészeti társaságok. A kezdeményezésnek köszönhetően napjainkig 4,3 millió facsemetével bővült az ország zöldvagyona. Az állami erdészeti társaságok mintafásítási programjai további 7 millió darab fával, az önerdősült területek erdővé alakítása során az állami erdészetek pedig 430 ezer darab fával járultak hozzá a klímacélok eléréséhez, az ország zöldítéséhez. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületfásítási kezdeményezés. A program négy üteme alatt idén év végére összesen 56 ezer sorfával szépül hazánk mintegy 2000 települése.
![](https://cdn.kormany.hu/uploads/media/c/c8/c80/c805245761ee07180b52963265405849d7c776be_fhd_1920_w3h2.jpg)
![](https://cdn.kormany.hu/uploads/media/c/c8/c80/c805245761ee07180b52963265405849d7c776be_fhd_1920_w40h23.jpg)
Hazánkban először Chernel István a Kőszegi Állatvédő Egyesülettel közösen szervezte meg ezt a rendezvényt 1902-ben, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében létrejött párizsi egyezmény kapcsán. Az oktatásba országosan Apponyi Albert kultuszminiszter rendelete nyomán került be, és azóta is minden évben edukatív programokkal hívják fel a diákok és óvodások figyelmét a természetvédelem e jeles napjának üzenetére.
A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok a jeles nap alkalmából országszerte különleges programokkal várják az érdeklődőket.