A dokumentum tovább erősíti a már eddig is jól működő együttműködést a Felek között.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az aláírási ceremónián kiemelte, hogy nincs versenyképesség fejlett telekommunikációs szektor nélkül, hiszen a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát és a K+F kiadások 7 százalékát adja, miközben a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak 17 százalékának biztosít munkalehetőséget. A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja, amelyhez az egészségipar, a hadiipar, a logisztika, a feldolgozóipar és a bankszektor is szorosan kapcsolódik. Szuverenitási kérdés, hogy a bank-, a média- és az energiaszektor mellett a távközlési piacon is legalább 50 százalékos magyar tulajdoni arány legyen. Magyarország célja mindazon magas hozzáadott értéket képviselő iparágak támogatása, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen a gazdaság és a versenyképesség dinamikus fejlődése. Ehhez szükséges, hogy a már ma is fejlett infrastruktúra továbbra is az egyik legjobbak közé tartozzon Európában. El kell érni, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ehhez pedig új fejlesztésekre van szükség, amely a 4iG nélkül nem valósulhat meg.

A miniszter kiemelte, a versenyképesség és a dinamikus, fenntartható gazdasági növekedés érdekében tovább kell erősíteni a vállalkozások digitalizáltságát, hiszen a magyar kis- és középvállalatok körében a digitalizáció mértéke alacsony. Kettős transzformációra van szükség: a gazdaságnak amellett, hogy zölddé, egyben digitalizálttá is kell válnia, így a megújuló energiakapacitások és az energiaszuverenitás megerősítése mellett el kell érni, hogy a hazai vállalatok a hatékonyságuk és eredményességük fokozása érdekében minél nagyobb arányban használják a digitális megoldásokat, többek közt a mesterséges intelligenciát, az Ipar 4.0-t és az 5G technológiát.

A megállapodás értelmében a felek együttműködnek többek közt a távközlési hálózatfejlesztés; a kkv-k digitalizálása; a határon túli magyarság digitalizálása; a digitális állam fejlesztése; a beszállítói láncok fejlesztése területén.

A megállapodásban foglaltak alapján az állam vállalja, hogy 2024. január 1-jétől megszünteti a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót, valamint 2025. január 1-jétől a hírközlési szolgáltatókat terhelő távközlési pótadót is.

Az együttműködés érdekében a 4iG többek közt azt vállalja, hogy 2028-ig 150 milliárd forint értékű mobil és vezetékes hálózati beruházásokat valósít meg, így 2028-ig a lakosság közel 100%-a számára elérhetővé teszi a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós szolgáltatások használatát 5G és gigabites hálózattal. Ezzel további 1,1 millió háztartásban válik elérhetővé a gigabit képes hálózat, valamint Budapesten és agglomerációjában, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén kiépül a nagy kapacitású 5G hálózat, legalább 1000 bázisállomás telepítésével.

A Kormány a telekommunikációs szektor szereplőivel partnerségre törekszik, ezt erősíti meg a Magyar Telekommal szeptember 15-én kötött megállapodás és a ma aláírt nyilatkozat is. A miniszter hozzátette, hogy a magyar tulajdon mellett nemzetgazdasági szempontból kiemelt cél a hazai vállalkozások kifektetéseinek fokozása, amelyben a 4iG is jelentős szereppel bír. A Kormány támogatja, hogy a 4iG a régió meghatározó telekommunikációs szereplőjévé váljon.