A tárcavezető a magyar-venezuelai kapcsolatok stabil alapjait méltatta, és arra emlékeztetett, hogy a második világháború, majd az 1956-os forradalom után is magyarok tízezrei menekültek Venezuelába, ahol sok segítséget kaptak az életük újrakezdéséhez. Ennek nyomán napjainkban is mintegy háromezer magyar származású ember él az országban, ami a térség harmadik legnépesebb közösségének számít.

"Erre a történelmi kapocsra, az itt élő magyarokra, a Venezuela felé megnyilvánuló nemzetközi nyitásra alapozva, és mindezeket kihasználva, úgy döntöttünk, hogy mi is újraépítjük a Venezuelához fűződő kapcsolatainkat, az együttműködésünket, s ezt gyorsan, az elsők között tesszük meg, hogy minél többet profitálhassunk belőle" - hangsúlyozta.

Rámutatott, hogy az ország rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, és a magyar technológiák javíthatnak a kitermelés hatékonyságán, ezért a látogatásra elkísérték a Mol képviselői is. Emellett - mint tájékoztatott - Venezuela növeli a földgázkitermelését is, és erős az európai érdeklődés az LNG importja iránt, ezért az MVM képviselői is jelen vannak, akik szakmai egyeztetéseket kezdtek a behozatal lehetőségeiről.

"Gyorsnak kell itt lennünk, hiszen a nyitás is gyorsan zajlik, és ahogyan látjuk a nyugat-európaiakat, az amerikaiakat, szeretnek elsők lenni. Fontos, hogy mi is itt legyünk a legelején" - figyelmeztetett. Szijjártó Péter kiemelte, hogy tavaly már 68 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom, és magyar víztisztítási és orvostechnológiai eszközöket is használnak már Venezuelában.

Bejelentette, hogy 2024-től évi huszonöt venezuelai diák érkezhet ösztöndíjjal magyar egyetemekre, a két ország pedig emellett nagyköveti szintre emeli a kapcsolattartást, és a caracasi tiszteletbeli konzult tiszteletbeli főkonzullá léptetik elő. Tudatta, hogy legutóbb 1992-ben került sor hasonló látogatásra Venezuelában, a mostani vizit időzítése pedig azért is lényeges, mert egyre súlyosabb konfliktusok uralják a világot, és a nemzetközi politikában leginkább "egymással veszekedő, egymás ellen szankciókat életbe léptető" államokat látni.

"Ahelyett, hogy a globális politika visszatérne végre a kölcsönös tisztelet talajára, és egymás kioktatása, szankcionálása, az egymással való veszekedés helyett az együttműködés időszaka jönne el" - mondta. "Magyarország ezt szeretné (...) Mi azt szeretnénk, ha a globális politika a szankciók helyett a kölcsönös tiszteletről szólna az elkövetkezendő időszakban" - szögezte le. Közölte, a hatályban lévő szankciós rezsimek nem igazán érik el a kitűzött célokat, csak nagyon sok kárt, felesleges szenvedést okoznak, főképp azoknak, akik abszolút nem tehetnek a kiváltó okokról.

"Mi azt szeretnénk, ha a jövőben minél kevesebb szankciós rezsim keserítené meg a világ életét, s ezek helyett a globális együttműködés, a konnektivitás, az összeköttetések időszaka jönne el" - fogalmazott. Szijjártó Péter ezért üdvözölte, hogy az Egyesült Államok jelentősen lazította a Venezuelával szembeni korábbi korlátozásait, illetve hogy egyre intenzívebb a latin-amerikai ország gazdasági együttműködése Spanyolországgal, Portugáliával és Franciaországgal.

"Azt szorgalmazzuk, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan, az Európai Unió is lazítson a Venezuelával szembeni szankciós intézkedéseken" - jelentette ki. Ennek kapcsán pedig érintette, hogy már sikerült elérni az EU-szankciók felülvizsgálati időszakának fél évre csökkentését. A tárcavezető leszögezte, hogy Budapest és Caracas hasonló állásponton van az ukrajnai háború ügyében is, és ez egybeesik a globális többség álláspontjával is.

"Mindketten azt szeretnénk, ha mielőbb béke lenne (...) Mindketten úgy látjuk, hogy nincs megoldása a háborúnak a harctéren. A béke esélye napról napra csökken azáltal, hogy még több ember hal meg, még nagyobb pusztításra kerül sor, ezért az öldöklésnek és a rombolásnak minél előbb véget kell vetni" - mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán találkozik többek között venezuelai kollégájával, Yván Gillel, illetve az olajipari tárca vezetőjével, Pedro Rafael Tellecheával is.