Karikó Katalin Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus, aki Semmelweis nyomdokain járva sok millió életet mentett meg a járvány idején. Bár Karikó Katalin a kommunista éra alatt kénytelen volt külföldön folytatni kutatási tevékenységét, a mai napig aktív szakmai kapcsolatot tart fent hazájával. Továbbra is szorosan kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez, és aktív szereplője maradt a magyar tudományos életnek is.

Krausz Ferenc először végzett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat vizsgálatában felhasználták. A professzor kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben is. Krausz Ferenc munkatársaival jelenleg is dolgozik Magyarországon innovatív eljárások kialakításán, amelyek alkalmazásával egyszerű vérmintákból – azaz egyedi azonosíthatóságára szolgáló molekuláris „ujjlenyomatokból” - előre jelezhető számos betegség, hozzájárulva ezzel a megelőző egészségügyi ellátás eredményeinek erősítéséhez. A módszerrel akár egyetlen csepp vérből kimutatható lenne egy daganat kialakulásának korai szakaszában. A Krausz Ferenc által vezetett  Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (MUK) projektet a kormány 20 milliárd forinttal támogatja egy hatéves szerződés keretében. Palkovics László kezdeményezésére a magyar kormány 2019 óta együttműködik a Krausz Ferenc által igazgatott német Max Planck Kvantumoptikai Intézettel, valamint a müncheni Lajos-Miksa Egyetemmel (Ludwig-Maximilians-Universität), ahol a professzor a Kísérleti Fizika Tanszék vezetője. Összességében, tehát Krausz Ferenc is a mai napig a magyar tudományos élet aktív szereplője. A professzor tagja volt a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagjainak is, de megbízatása 2023 februárjában lejárt. Éppen ezért Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter még akkor egyeztetett Krausz Ferenccel, a magyar tudományirányítás új szervezeti struktúrájában betöltendő szerepéről. Az új testület megalakítását és tagjainak névsorát októberben hozza nyilvánosságra a Kulturális és Innovációs Minisztérium. 

Az egyetemi modellváltással a cél egy olyan hazai kutatói környezet kialakítása volt, amely megteremti a lehetőségét a további világraszóló magyar kutatói sikereknek. Ezért is újítottuk meg a teljes magyar felsőoktatást és Magyar Kutatási Hálózatot, támogatását több mint duplájára emeltük. Továbbá elindítottuk a Neumann János Programot, összekapcsoltuk ezzel az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot, idén erre 80 milliárd forint összegű támogatást hirdettünk meg.