A tárcavezető a Szalem el-Abdullah el-Dzsábir asz-Szabah sejkkel tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a két ország hasonlóan látja az ukrajnai helyzetet. "Saját történelmünkből fakadóan természetesen elítéljük a háborút. Saját történelmünkből fakadóan természetesen elkötelezettek vagyunk a szuverenitás, a területi integritás elvének védelme, tiszteletben tartása mellett, ugyanakkor mindkét ország a békés megoldásban hisz" - szögezte le. "Világossá tettük már többször is mindketten, kuvaitiak és magyarok, hogy ennek a háborúnak a csatatéren nincsen megoldása, a csatatéren csak halottak vannak, minden egyes nappal több és több halott. Ennek a háborúnak a megoldása csak a diplomáciában van, csak tárgyalásokkal" - tette hozzá.

Majd hangsúlyozta, hogy egyik ország sem szállít fegyvereket, kizárólag humanitárius segélyt, s ez nem is fog változni, ugyanis minden egyes fegyverszállítmány meghosszabbítja a háborút és újabb emberek halálát okozza. "Ezért ismételten szeretnénk világossá tenni, hogy a béketábor hangját ideje felcsavarni, mert többen vagyunk a világon, több ország van a világon, amelyik békét akar, mint amelyik a háborús pszichózisban szenved" - vélekedett.

Szijjártó Péter mindazonáltal arra figyelmeztetett, hogy nem szabad elfeledkezni arról sem az ukrajnai háború árnyékában, hogy egy másik rendkívül nehéz biztonsági kihívással is szembenéz a világ: a valaha volt legsúlyosabb globális terrorveszéllyel. "Az Iszlám Államot még mindig nem sikerült legyőzni, s ha megnézzük, akkor Afganisztán, Afrika, újabb és újabb helyszínek és kontinensek, ahol a terrorizmus felüti a fejét" - fogalmazott.

Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a terrorizmus a migráció egyik első számú kiváltó oka, amelyek együtt ráadásul ördögi kört alkotnak, hiszen a terrorfenyegetés bevándorlóáradatokhoz vezet, amelyek pedig megkönnyítik a merénylők észrevétlen eljutását a világ egyik pontjáról a másikra. "Ezért mi magunk a globális terrorellenes küzdelemnek nagy jelentőséget tulajdonítunk, és köszönjük Kuvaitnak, hogy felvállalta ennek az egyik vezető szerepét, hiszen az Iszlám Állam elleni globális koalíció egyik vezetője Kuvait" - közölte.

"A magyar-kuvaiti együttműködés nemcsak a zászlók színének hasonlóságán, hanem a globális kérdésekben képviselt álláspontok hasonlóságán is jó bázison, biztos alapon nyugszik" - mondta. A miniszter arról is beszámolt, hogy minél szorosabb együttműködésre lenne szükség az Európai Unió és az Öböl-térség között, ez mindkét fél számára hasznokkal járna.

Mint mondta, hazánk ezért elkötelezetten érvel amellett, hogy az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai kapják meg a schengeni vízummentességet, illetve hozzák mielőbb tető alá a megállapodást a szabadkereskedelemről. "Amíg az Európai Unió itt nem lép, addig nemzeti alapon minden lehetséges lépést megteszünk. Így a kuvaiti állampolgárok számára történő vízumkiadás során mindig a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazzuk, mindig a legrugalmasabban járunk el, és mindig mi próbálunk lenni a leggyorsabbak Kuvaitvárosban" - jelentette ki.

Végül tudatta, hogy a végéhez közelednek a szakértői tárgyalások a beruházásvédelmi szerződésről, szeptemberre összehívták a gazdasági vegyes bizottság következő ülését, jövő nyártól pedig közvetlen légijárat jöhet létre Budapest és Kuvaitváros között, ami tovább növelheti az évek óta bővülő turisztikai forgalmat, szavai szerint ezért is volt nagy jelentősége a most aláírt idegenforgalmi megállapodásnak.

Továbbá leszögezte, hogy a jelenlegi válságos helyzetben fontos lenne az energetikai együttműködés fejlesztése is. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a kuvaiti hatóságok vizsgálják a Mol azon vegyipari megoldását, amelynek segítségével környezetkímélő és gazdaságos módon tarható fenn a kitermelés a már kimerülőben lévő kőolajmezőkből. Emellett a magyar Ganz egyik utódja végzi a magasfeszültségű villamos energiahálózat fenntartásának egy komoly szeletét a közel-keleti országban - tájékoztatott.

(MTI)