A magyar pénzügyminiszter hangsúlyozta: a tagországok költségvetését nemzeti érdekek mentén, a megválasztott kormányoknak kell meghatározni. A tárcavezető tájékoztatott: a Bizottság szorosabb felügyelet alá vonná a tagállamok költségvetési politikáját, vagyis erőteljesebben kívánna beleszólni az egyes tagállamok gazdaságpolitikájába. Egyetértünk azzal, hogy a tagállamoknak vissza kell térni a fegyelmezett költségvetéshez, azonban elfogadhatatlan, hogy Brüsszel maga akarja megszabni, hogy a tagállamok milyen megoldásokkal mérsékeljék a költségvetési hiányt. A Bizottság túlzott jogkörökkel való felruházásának elejét kell venni, annak érdekében, hogy egy ország költségvetését ne kétoldalú alkuk során, hanem objektív mutatókon alapuló szakmai párbeszéd keretében maguk a tagországok értékelhessék.

A miniszter kitért arra is, hogy a fegyelmezett gazdálkodással magyar részről egyetértünk, a jövő évi költségvetést is ennek megfelelve készítette el a kormány. Magyarország 2024-ben 2,9%-ra csökkenti a költségvetési hiányt és 66,7%-ra javítja az államadósság szintjét, ami 10 százalékponttal kedvezőbb az uniós átlagnál, miközben a hazánknak járó forrásokat még mindig visszatartja Brüsszel. Varga Mihály felhívta a figyelmet: Magyarország az utóbbi időben minden szükséges lépést megtett az uniós források felszabadítása érdekében, a Bizottság azonban a ma tárgyalt országspecifikus ajánlásokban nem ismeri el a már elindított és végrehajtott reformokat. Az ajánlások szövege azt sejteti, hogy a Bizottság újabb ürügyet keres a nekünk járó uniós források további visszatartásához, a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorláshoz, ezért Magyarország számára ez a dokumentum elfogadhatatlan. Hazánk számos reformot végrehajtott az uniós pénzekhez való hozzáférés érdekében, így a 2024-es költségvetésben a teljes összeggel számolunk – szögezte le a tárcavezető.

 

(Pénzügyminisztérium)