Navracsics Tibor rámutatott: Magyarország fejlettség szempontjából két nagy területi egységre vált szét, Budapestre és az ország felzárkóztatást igénylő többi részére. Az Európai Unióba való belépés óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és immáron jelentősen az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt.

Magyarországot a közép-európai régió tartományaival összehasonlítva ugyanezt a képet kapjuk - mutatott rá. Bár Budapest az élmezőnyben van, és rendkívül kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt, a többi magyarországi régió általában a tabella második felével egy szinten áll - fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy a közép-európai régió az uniós átlag szintje alatt van, az Európai Bizottság a 9. kohéziós jelentésében kifejezetten kiemeli, hogy az EU-n belüli kohéziós folyamatokban megfigyelhető pozitívumok jobbára a közép-európai régiók felzárkózásának köszönhető. A régió fejlettségi és versenyképességi térképe szintén alátámasztja ezt az állítást - mondta a miniszter.

Szavai szerint Budapest fejlettség szempontjából kimagaslóan teljestett az elmúlt húsz évben, de az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat.

Navracsics Tibor kifejtette, hogy a magyar kormány a január 1-jétől induló Versenyképes járások programban minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeget biztosít fejlesztésekre. Az összegre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Ahol a megyeszékhely járásszékhely is, 1,25 millió eurót biztosítanak a fejlesztésekre alapszinten - mondta.

A programban az iparűzési adó 2025-ös növekményének egy részét forgatják vissza a járások pályázati alapjára, bízva abban, hogy ezzel sikerül egy olyan konstrukciót létrehozni, amely nem fékezi a magasabb pályázati összegekre jogosult, dinamikusabb gazdaságú térségeket, ugyanakkor alulról segítséget nyújt a térségeknek, amelyek önerőből nem képesek magukat fejleszteni - fejtette ki Navracsics Tibor.

A programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, a fejlesztésekről pedig a járási polgármesterek dönthetnek, amihez a kormány támogatást és koordinációt biztosít - tette hozzá.