A helyettes államtitkár hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a globális keretstratégiának kezelnie kell a biológiai sokféleség csökkenésének fő mozgatórugóit, és a célok között egyértelműen meg kell jeleníteni, hogy a biológiai sokféleség megőrzés szempontjait integrálni szükséges az érintett ágazatokba. Balczó Bertalan kiemelte, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a végrehajtásra és az annak nyomon követését szolgáló fő indikátorokra.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a természetalapú megoldások kiemelt szerepet kapnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk tervezésében. Az ökoszisztémák védelme, helyreállítása és a velük való fenntartható gazdálkodás ugyanis a természetvédelmi előnyök mellett, hozzájárul a víz- és élelmezésbiztonsághoz, az egészséges és élhető városi környezet fenntartásához, vagy a szélsőséges időjárási események és természeti csapások elkerüléséhez. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 2004 óta több mint 300.000 hektáron javult a természeti területeink állapota, ez a növekedés egyértelműen szolgálja a klímaváltozáshoz alkalmazkodást is.  A jelenleg jóváhagyás előtt álló, 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiánkban önálló célkitűzés foglalkozik a klímaváltozás és a biológiai sokféleség megőrzés közötti összefüggések fokozottabb megismerésével, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javításával.

A helyettes államtitkár kitért a talajvédelem fontosságára, elmondta, hogy a természetvédelmi célok elérése érdekében az okszerű tápanyag-gazdálkodás és a fenntartható, talajkímélő földhasználat alapvető feltételek. Fontos, hogy a szabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni a tagállamok eltérő gazdasági körülményeit. A célok teljesüléséhez mindenképpen társadalmi, gazdasági, és környezeti szempontból egyaránt vállalható feltételekre, fenntartható módszerekre és azok fokozatos bevezetésére van szükség – zárta hozzászólását Balczó Bertalan helyettes államtitkár.