Magyar Péter: Vállaljuk, hogy méltó emléket állítunk 1956 hőseinek
Új múzeumot állít a kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén mondott ünnepi beszédet a Bem-szobornál.
A forradalom és a szabadságharc hősei előtt tisztelegve vállaljuk, hogy megalkotjuk a magyar szabadság méltó szentélyét, egy 1956-os múzeumot, ami emléket állít az áldozatoknak, a harcolóknak és a névtelen hősöknek – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Bem József téren tartott ünnepi beszédében.
Az 1956. október 23-i forradalom 70. évfordulójának előestéjén a miniszterelnök a Rákóczi Szövetség fiataljaival vonult a Műegyetemtől a Bem-szoborig, ahonnan hetven évvel korábban elindult a felkelés a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.
A forradalom szikráját ugyanis a lengyelországi munkásfelkelések adták, a Műegyetemen 1956. október 22-én összegyűlt diákság pedig másnapra szolidaritási tüntetést hirdetett a Bem térre. Magyar Péter kiemelte, kettős üzenete volt annak, hogy az egyetemisták az 1848-49-es szabadságharc lengyel tábornokának szobrához vonultak. Ezzel akarták megüzenni a lengyel népnek azt, hogy mellettük állnak a diktatúra elleni felkelésben – és a magyar hatalomnak azt, hogy egy szabad országban akarnak élni.
Nincs erősebb a szabad magyar emberek akaratánál
“Az egyetemisták akkor még nem tudták magukról, hogy forradalmárok – azokká csak akkor váltak, amikor a Magyar Rádió épületénél eldördültek az első lövések. De kiállásukkal már szabad magyar polgárokká váltak, amit többé tőlük soha nem vehetett el senki” – mondta ünnepi beszédében a kormányfő. “Sem a megtorlások, sem a szovjet csizmatalpak, sem az elnyomásban töltött évtizedek.”
Magyar Péter kiemelte, a csodálatos 13 nap ereje hajtotta a fiatalokat a forradalomba és a szabadságba: “Ez az erő ma is áthat minket. Nincs erősebb a szabad magyar emberek akaratánál és tetteinél.”
A forradalom utáni szabadságharcban viszont eljött a pillanat, ahol mindenkinek el kellett döntenie, ki mit tesz a hazájáért, ha bajban van. “Kockáztatják-e ezért az életüket, a szabadságukat, a jövőjüket? Ma is végtelen hálával eltelve állunk itt, hogy a mi történelmünket ők, egyetemisták és tüntetők ezrei, tízezrei, majd forradalmárok százezrei, magyarok milliói közösen írták. Ezt a tömeget az egyetemisták hívták, ők vigyázták a készülő forradalmat, ezért köszönettel tartozunk nekik” – mondta a miniszterelnök.
A lyukas zászló a magyar szabadság jelképe
Az 1956-os forradalom legfontosabb jelképe a lyukas magyar zászló, melynek közepéről a tüntetők kivágták a sztálinista elnyomás jelképét, a Rákosi-címert. Magyar Péter miniszterelnök a magyar szabadság soha el nem múló jelképének nevezte a lyukas zászlót.
“Amikor nemzedékről nemzedékre elmeséljük a forradalom történetét, gyermekeink megkérdezik, mi az a lyuk a piros-fehér-zöld zászló közepén. Mi pedig elmeséljük, hogy benne van mindaz, amit a magyarok el akartak pusztítani: a hazugság, a félelem, az idegen megszállás, a terror. De benne van az is, amit vissza akartak venni: a szabadság, a méltóság, a saját hazájuk és az elidegeníthetetlen joguk, hogy szabad magyar polgárokként élhessenek a saját hazájukban” – mondta Magyar Péter.
“Ma büszkén és felszabadultan ünnepelhetünk, és gyermekeink láthatják rajtunk, ma boldogság szabad magyarnak lenni. A derű viszont soha nem feledteti el velünk, hogy vannak mártírjaink: a bitófára akasztottak, a börtönben megkínzott ezrek, a hazájukból elüldözött százezrek, a sortüzek ártatlan áldozatai, a családok fájdalmai – melyek örökre ott élnek a szívünkben és az emlékezetünkben. Ez a derű a győzelmük bizonyítéka: a magyar nép nem tört meg. Egyenes gerinccel, büszkén nézhet egymás szemébe. Az áldozat nem volt hiábavaló: a haza szabad és van közös jövőnk.”
Új múzeumot állítunk 1956 hőseinek tiszteletére
Magyar Péter kiemelte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 13 napja megrengette a zsarnokság bástyáit, világrendeket rengetett meg, és örökre beírta a magyarság nevét a szabad világ szívébe. “Hetven évvel ezelőtt a világ legnagyobb birodalma hitt abban, hogy tankokkal, túlerővel, erőszakkal eltiprohatja egy nemzet lelkét. Tévedtek – ott, a pesti és budai utcákon veszítették el azt az erkölcsi háborút, amiből soha többé nem tudtak talpraállni.”
A kormányfő szerint azonban fájdalmas, hogy hetven év alatt sem sikerült egy olyan emlékhelyet állítani az 1956-os hősök és áldozatok emlékének, amelyet mindenki a magáénak érezhetne. “Ezért itt bejelentve tisztelettel vállaljuk, hogy a következő években megalkotjuk a magyar szabadság méltó szentélyét: egy 1956-os valódi múzeumot hozunk létre, ami emléket állít a harcolóknak, az áldozatoknak, a hősöknek. Mert egy olyan nemzet, ami emléket állít a hőseinek, örökre élni fog.”
Beszéde végén a miniszterelnök azt kérte minden magyartól, vigye magával azt a derűt és elszántságot, amit az 1956-os forradalom emléke ad. “Amíg ennyi erő van bennünk, ennyire szeretjük ezt az országot, addig van mire építenünk, és van miért nagyot gondolnunk közösen Magyarország jövőjéről. Tisztelet 1956 minden hősének, és éljen a szabad, valóban független Magyarország!”
Az 1956-os forradalom 70. évfordulóján országszerte várják programok az ünneplőket. Budapesten az id. Antall József rakparton délelőtt és kora délután családi programokat tartanak, 1956 őszének eseményeit pedig installációk és performanszok idézik fel a belvárosban. Az állami ünnepség helyszíne az Országház előtti Kossuth tér lesz, ahol beszédet mond Magyar Péter miniszterelnök. A programokról részletesen a forradalom70.hu oldalon olvashatnak.