Magyar Péter: érezhető volt a hangulatváltás Brüsszelben
Magyarország felé erősödő bizalomról és a magyar érdekek maradéktalan képviseletéről számolt be Magyar Péter, aki először vett részt miniszterelnökként az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján. Az ülésen a migráció és Ukrajna EU-csatlakozása is téma volt. Közben az Európai Bizottság jóváhagyta az EU forrásokért módosított magyar helyreállítási tervet.
Az illegális migráció kérdése két fórumon is felmerült: a „Kohézió barátai“ elnevezésű formációban 16 tagállam vezetője megállapodott, hogy közös levélben sürgetik a jelenlegi status quo átalakítását. Új megoldásokat javasolnak, hogy megállítsák az illegális migráció áramlását az Európai Unió felé. Javaslatuk szerint a menekülteket az unió területén kívüli, harmadik országban létesített táborokban kell fogadni, Olaszország példájához hasonlóan. Magyar Péter szerint érezhető volt, hogy a migráció kapcsán változik a hangulat, többen akarnak csatlakozni a migrációellenes küzdelemhez. A Magyarországot sújtó napi egymillió eurós büntetésről azt mondta a kormányfő, hogy több tagállam is igazságtalannak tartja azt, és támogatja az ítélet visszavonását a megváltozott helyzetre tekintettel.
A migráció kérdése vitához vezetett később az Európai Tanács ülésén is. Magyar Péter felszólalásában támogatta az illegális migrációra vonatkozó szabályozás szigorítását, a politikai korrekt nyelvezet és a kettős beszéd elkerülésére szólított fel, és saját tapasztalataira hivatkozva azt ajánlotta a vezetőknek, hogy törekedjenek minél több személyes találkozóra a választókkal, európai emberekkel.
Az EU-csúcs másik nagy figyelmet kapó témája Ukrajna európai uniós csatlakozása volt. Magyar Péter röviden egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és megállapodtak, hogy mindketten készek egy hivatalos találkozóra, melynek helyszínéül Beregszászt ajánlotta a magyar kormányfő. Az Európai Tanács zárónyilatkozatából magyar érvelésre került ki az a tétel, hogy a csatlakozási tárgyalások klasztereit egyszerre, idő előtt nyissák meg. Magyar Péter szerint ez tisztességtelen lépés lenne például a nyugat-balkáni országokkal szemben. A magyar álláspont az, hogy a csatlakozási tárgyalások teljesítmény és érdemi alapon folyjanak, mondta a miniszterelnök.
Az EU-csúcson elkezdték a tárgyalást az unió következő hétéves keretköltségvetéséről. A tagállamok az év végéig le szeretnék zárni az egyeztetéseket, de Magyar Péter kormányfő szerint ettől még messze vannak a tagállamok. Elmondta, hogy Magyarország jelenleg 34-35 milliárd eurót kaphat az uniós forrásokból, ez már egymilliárd euróval több, mint amiről korábban szó volt. A miniszterelnök indokoltnak látná, hogy Magyarország a 2028-ban kezdődő költségvetési ciklusban megkapja azt a 3 milliárd eurót, amit ebben az időszakban az előző kormány hibájából elvesztett. „Egyetlen eurócentet sem fogunk itt hagyni“, fogalmazott Magyar Péter. Ehhez a témához kapcsolódik, hogy az EU-csúccsal egyidőben az Európai Bizottság elfogadta Magyarország módosított 10 milliárd eurós helyreállítási tervét. Ez fontos lépés a koronavírus járvány után létrehozott helyreállítási alapból származó összesen 16,4 milliárd eurós forrás eléréséhez, amelynek érdekében egy terjedelmes törvénymódosítási csomagot is tárgyal a Parlament.
Magyar Péter bejelentette, hogy Ódor Bálint marad Magyarország állandó európai uniós képviselője, a főtárgyaló pedig az eddigi helyettes, Széles Tamás lesz. Ódor Bálint uniós nagykövetet a kormányfő tapasztalt diplomatának nevezte, aki „világéletében az uniós ügyekkel foglalkozott“.
Az előző kormányzat tudott a nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, de nem tett lépéseket a helyzet megoldására, mondta Magyar Péter, miután az EU-csúcs alkalmával az osztrák kancellárral is találkozott. Christian Stockertől a történteket kivizsgáló kétoldalú munkacsoport munkájának felgyorsítását kérte. „Jó szomszédi viszonyra törekedünk“, mondta a magyar miniszterelnök, de felvetette, hogy a szennyező anyagot az osztrák félnek vissza kell vennie és a kármentés számláját ki kell fizetnie.
A tájékoztatón Magyar Péter összefoglalta a brüsszeli programjának első napján elért eredményeket is. Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével találkozva abban maradtak, hogy őszig le kell zárni az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerint Magyarország ellen indított eljárást, amit még nyolc éve, az előző kormány jogállam és demokrácia ellenes intézkedései miatt léptettek életbe. A V4 országok vezetőivel egyetértettek, hogy fontos újraindítani a visegrádi együttműködést, mert az befolyásos egyeztető fórum az unió 27 tagállama között. Robert Fico szlovák, Andrej Babis cseh és Donald Tusk lengyel elnök is elfogadta a meghívást, részt vesznek a június 23-ai budapesti és gödöllői találkozón.