Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: ha a NATO és Európa hiteles elrettentő erőt akar felépíteni, egy sor rendkívül komoly és összetett kihívásra kell sikeres választ adnia. Kiemelte: együtt kell működnie az állami intézeteknek és ügynökségeknek, a védelmi iparnak – a hadmérnököktől a végfelhasználó katonákig – a magánszférával és a tudományos világgal az informatikától a jövőkutatásig.

A miniszter emlékeztetett: az évekkel ezelőtt megkezdett haderőfejlesztés kereteiben komoly munka folyik Magyarországon: a posztkommunizmus lecsúszása után meg kellett újítani, és a 21. század kihívásaihoz kellett igazítani a honvédelem teljes rendszerét. Ennek eredményeképpen olyan, korszerű hadsereg jön létre, amely a NATO aktív tagjaként a korábbinál sokkal jobb színvonalon tudja elvégezni a szövetség védelmi munkájából rá eső részt.

E munka részeként épül egy új, korszerű hadiipar, illetve a működtetéséhez szükséges új gazdasági, tudományos és technikai környezet is – tette hozzá. A cél egyszerű: a lehető legnagyobb mértékben magyar fejlesztésű és magyar gyártású felszereléssel kell ellátni a Magyar Honvédséget. Ez mindenekelőtt biztonsági kérdés, hiszen minden hadsereget az ellátásbiztonság tesz cselekvőképessé – mutatott rá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megjegyezte: ez ugyanakkor csak a szövetségeseinkkel való szoros együttműködés révén valósulhat meg. A NATO Innovációs Alap és a NATO DIANA (NATO Észak-Atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor) kötelékein belül elvégzett munkának köszönhetően pedig új távlatok nyílnak meg a magyar védelmi ipar előtt. Ez teszi lehetővé, hogy Magyarország a békéhez szükséges erőt a 21. században is fel tudja mutatni, egyúttal hozzájáruljon Európa gazdaságához is.

A miniszter emlékeztetett: Magyarország egyike a NATO DIANA és a NIF alapítóinak. Kiemelte: büszkeségre ad okot, hogy Magyarország is nagy horderejű lehetőségeket ad hozzá a szövetség erőfeszítéseihez. A NATO DIANA igazgatótanácsának elnökhelyettesévé dr. Porkoláb Imre dandártábornokot, védelmi innovációért felelős miniszteri biztost választotta a testület, de a miniszter a magyar részvételre példaként említette a zalaegerszegi ZalaZone tesztpályát, illetve azt is, hogy több a cyber hadviselés, a biotechnológia, a lézertechnológia és az XR-technológia területén dolgozó projektet sikerült bekapcsolni a közös munkába.