Magán spórol az állam: takarékossági intézkedések az állami cégeknél
Az állami cégek igazgatóságait és felügyelőbizottságait érintő takarékossági intézkedésekről döntött a kormány. A tagok létszámáról és a javadalmazásukról tervezett változásokat társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Az előző kormányzat idején az állami cégek vezetőségeiben előfordult, hogy nem a rátermettség és szakértelem, az elért eredmények és vezetői kvalitások alapján választották ki a posztok betöltőit, hanem kifizetőhelyként működtek az igazgatóságok és felügyelőbizottságok. Ezekbe a testületekbe sokszor az adott területhez legfeljebb felületesen értő politikusok, miniszterek, kormánytagok kerültek, sokszor szükségtelenül felduzzasztva a vezetői létszámot. Ráadásul ugyanaz az ember több cégnél is kaphatott ilyen pozíciót. A vezetőség tagjainak kifizetett díjazás és a szakértelem hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy az állami cégek működési költségei messze túllépték az indokolt összeget.
Ezen változtat a kormány azzal, hogy takarékossági intézkedéseket vezet be: gátat szab az értelmetlen tagságoknak és kifizetéseknek. A tervezett lépések közül a legfontosabb, hogy az állami cégek vezetői testületeiben visszaállítják a létszámot a törvényi minimumra. A bonyolult és szerteágazó nemzetközi folyamatokat, esetleg összetett technológiákat alkalmazó gazdasági szervezetek ezentúl legfeljebb 5 tagú igazgatósággal és 6 tagú felügyelőbizottsággal működhetnek. A kisebb cégeknél 3-3 tagja lehet ezeknek a testületeknek. A tagok díjazása is kisebb lesz. Ez az egyébként csökkentett létszám miatt jelentős spórolást jelent. Ha miniszter vagy államtitkár tölt be egy felügyelőbizottsági pozíciót, akkor azért nem kaphat pénzt. Ez szintén csökkenti a működési költségeket.
A tervezett takarékossági intézkedésekről szóló jogszabályok előkészítése folyamatban van, ennek részeként a közeljövőben társadalmi egyeztetést is hirdet a kormány.