Ma bárhonnan, bármilyen irányból energia kell, és azonnal

Orbán Viktor a Citadella megújulásáról szólva azt mondta: elhagyták belőle, ami "rossz, esendő és szennyes", és átmentették, ami használható.

Még soha nem fordult elő, hogy itt, a Gellért püspökről elnevezett hegyen a magyarok maguknak építettek volna valamit. "Ide mindig mások építettek, és leginkább ellenünk. Magát az épületet is a mi elnyomásunkra emelték, hogy onnan a rebellis Pestet ágyútűz alatt tarthassák. Ez volt a város leggyűlöltebb épülete, ma a magyar szabadság bástyája - fogalmazott.

Hozzátette, a Gellért-hegy két tektonikus lemez között helyezkedik el, és Magyarország is nagy civilizációk határán fekszik. Ortodoxia, muzulmán világ, nyugati kereszténység, a törésvonalon állandóan történik valami, leginkább valami veszélyes, a magyar talán ezért a túlélés világbajnoka - jegyezte meg. Birodalmak jönnek mennek, de mi maradunk - hangsúlyozta, hozzáfűzve: az évszázadok során sok százezer magyar halt meg a csatatereken, de nem hiába, mert nem lettünk német tartomány, se török vilajet, se szovjet tagköztársaság.

Ami a heggyel történt az elmúlt évezredben, az történik a nemzettel is. Mi vagyunk a hegy. A Gellért-hegy Magyarország. Állt itt török hősi kultuszhely mecsettel, Habsburg lőállás, azután a "ideiglenesen itt állomásozó", vörös csillagos Szabadság-szobor is meredezett - emlékezett vissza.

Kiemelte, a Citadellából kapni a legjobb látószöget a városra, az országra, az egész Kárpát-medencére. Aki itt áll, érti, hogy ez egy történelmi kilátó és a nemzet zarándokhelye. Ezért méltó, hogy éppen ide építették fel azt a kiállítást, amely végigvezet a magyar nép zivataros századain - értékelt.

Orbán Viktor köszönetet mondott a tervezőknek, mérnököknek, építőmunkásoknak és a kiállítás alkotóinak is, hozzátéve: ma visszaadhatják az embereknek Budapest leglátványosabb helyszínét.

A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: ilyen sötét felhők még sosem közeledtek Magyarország felé, mint napjainkban, ráadásul egyszerre keletről, nyugatról és délről. Keletről az ukrán háború, délről a közel-keleti felfordulás, nyugatról pedig a brüsszeli politika csődje - sorolta.

Azt mondta: Magyarország az elmúlt húsz évben "feketeöves válságkezelő országgá" nőtte ki magát. Arra hivatkozott: láttak már pénzügyi válságot, migrációs válságot és energiaválságot is, és ezeket egymás után ki is védték. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: azt, ami most közeleg, "még nekünk is nehéz lesz kivédenünk".

Kifejtette: hamarosan egyszerre csap le Európára egy energia- és nyomában egy pénzügyi válság. Ma a világot, és benne első helyen Európát pusztító energia-, olaj- és üzemanyaghiány fenyegeti.

Ha pedig nincs energia, megáll a gazdaság, és akkor minden veszélybe kerül, nemcsak a magyarok életének megszokott rendje és színvonala, hanem az elért eredményeink és a szépen kigondolt terveink is - mutatott rá.

Ma bárhonnan, bármilyen irányból, bármely országból, de energia kell, és azonnal - jelentette ki a miniszterelnök. Ezért "égbe kiáltó bűnnek" nevezte azt, amit az ukránok elkövetnek Magyarország és Szlovákia ellen, amikor elzárják a Barátság vezetéket.

A miniszterelnök azt mondta: ezért végzetes hiba, hogy Brüsszel továbbra is háborúpárti, lázálmos szankciós politikát folytat, és ezért súlyos ostobaság azt követelni, hogy Magyarország váljon le az orosz energiáról. "Felelőtlen ostobaság energiaátállási terveket ígérni a nemzetközi energiacégeknek és a brüsszeli bürokratáknak" - hangsúlyozta.

Leszögezte: a keletről érkező energia nélkül az egyszerű létfenntartás is felemészti a magyar családok minden erőforrását.

Kiemelte: az iráni háború kitörése óta a földgáz ára 70, a kőolaj ára 60 százalékkal emelkedett Európában. Mindenki tudja, hogy ebben a helyzetben csak egy dolog számít, hogy legyen - jegyezte meg.

Magyarországnak egyetlen célja lehet, kimaradni a háborúból és kimaradni a "holdkóros" brüsszeli energiapolitikából - jelentette ki.