A szakemberek elvégezték a szükséges méréseket, kiépítették a szolgáltatásokhoz elengedhetetlen infrastruktúrát, beszerezték a gyógyterápiás eszközöket, valamint a Béke-barlang minősítését is megújították. Az élettelen természeti értékek és azon belül is a barlangok különösen népszerűek, az összes nemzeti parki látogatás mintegy harmadát adják – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a projekt zárórendezvényén, Jósvafőn. Rácz András hozzátette: 2021 a barlangok és karsztok nemzetközi éve, így az élettelen természeti értékek jelentősége és védelmük szükségessége most kiemelt figyelmet élvez.

Az államtitkár beszédében hangsúlyozta: kutatások igazolják a természetben eltöltött idő kedvező élettani hatásait: javítja a fizikai állóképességet, ugyanakkor a mentális egészségre is jótékonyan hat. Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatásra utalva elmondta: az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyik nemzeti parkban. Ezt támasztja alá az is, hogy az igazgatóságok bemutatóhelyeinek és programjainak látogatószáma folyamatosan növekszik, 2010 óta csaknem 30 százalékkal emelkedett.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Rácz András emlékeztetett arra, hogy a Baradla-barlangban már 1994-től folytak gyógyítás célját szolgáló mérések, 1999-ben és 2002-ben pedig próbaterápiás kezelések is megvalósultak, amelyek a pácienseknél 70%-os javulást mutattak. Ennek a folyamatnak adott új lendületet a most záruló projekt, amely megteremtette az anyagi hátteret a gyógykezelések sikeres megindításához.

A megvalósult fejlesztésekkel több évtizedes adósságot sikerült törleszteni – fogalmazott beszédében az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Veress Balázs hozzátette: a jogi és fizikai akadályok után a szlovák-magyar közös projekt segítségével meghosszabbították a gyógybarlang lejárt engedélyeit és megteremtették az akkreditációhoz szükséges feltételeket. Szakértők bevonásával nyomjelzéses, geofizikai, hidrológiai, mikrobiológiai, sugárfizikai, valamint barlangi klíma-méréseket végeztek. Az igazgató kitért arra is, hogy érdemes lenne a jövőben megvizsgálni, hogy a koronavíruson átesett, de poszt-Covid-ban szenvedő embereknek egy esetleges barlangi terápia hogyan segíthet az életminőség javításában

Fotó: Pelsőczy Csaba

A koronavírus-járvány is rávilágított a barlangok terápiás szerepének fontosságára, ezért is van nagy jelentősége a most záruló projektnek, melynek köszönhetően egészségügyi célra is lehet majd használni a Baradla-Domica-barlangrendszert a légúti és allergiás betegségben szenvedők tüneteinek enyhítésére – jelentette ki Szlovákia Környezetvédelmi Minisztériumának államtitkára. Michal Kiča hozzátette: Magyarország és Szlovákia lakosai egyaránt hasznát látják majd a beruházásnak, ráadásul bebarangolhatják az aggteleki és a szlovák karszt egyéb részeit is.

A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatalának igazgatója a határon átnyúló természetvédelmi együttműködések szerepét hangsúlyozta, amelyek különösen fontosak két olyan határ menti nemzeti park életében, mint a Szlovák Karszt Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, amelyet egy egyedülálló barlangrendszer, a Baradla-Domica barlangrendszer köt össze.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Dusan Karaska hozzátette: a nemzeti parkok nem csupán olyan területek, ahol jó állapotban maradt fenn a természet, hanem ahová látogatók milliói zarándokolnak el, hogy kipihenjék magukat és feltöltődjenek. A barlangok ebben a tekintetben is különlegesek, hiszen hasznos szerepet töltenek be a gyógyászatban. Hozzátette: különösen fontos ez akkor, amikor növekszik a légúti és az allergiás megbetegedésben szenvedők száma.

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai közül a Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebbje a 30 kilométert meghaladó Baradla-Domica-barlangrendszer, melynek 22 kilométeres  szakasza Magyarország, és mintegy 8 kilométeres része Szlovákia területe alatt húzódik. A barlangi klíma és a légzőszervi megbetegedésben szenvedő betegek állapotának javulása közötti összefüggéseket a XIX-XX. században kezdték el tudományosan kutatni.

(AM Sajtóiroda)