Lánszki Regő építészeti államtitkár nyitóbeszédében kiemelte: az országos tájépítész tisztségének létrehozása és a készülő, új építészeti törvény tájépítészettel foglalkozó rendelkezése a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, hiszen a természetes és az épített környezet összehangolása az emberi életminőség fontos eleme és a 21. század egyik legnagyobb kihívása.

Az államtitkár rámutatott: a magyar építészetről szóló törvény kiemelt célja az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése. Ennek jegyében az új törvény meghatározott rendeltetésű építmények környezetének kialakításához, valamint adott területeken a zöldfelület kialakításához tájépítész bevonását írja elő.

A törvény javaslatot tesz az országos tájépítész tisztség létrehozására is azzal, hogy az országos tájépítész az épített és természeti környezet megőrzésének és méltó hasznosításának, a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ingatlanok energetikai tanúsítványához kapcsolódó zöld védjegy kialakítása és működtetése, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében az országos főépítész munkáját segíti. Emellett a törvény rendkívüli mértékben megnehezíti majd új zöldterület beépítését - idézi a közlemény az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárát.

Herczeg Ágnes, a konferenciát szervező MKA elnöke a közlemény szerint emlékeztetett arra, hogy az alapítvány civil ernyőszervezetként összefogja mindazon szereplőket, akik részt vesznek a történeti, történeti értékű kertek megóvásában, felújításában, üzemeltetésében.

Hangsúlyozta, hogy az együttműködéshez folyamatos párbeszéd, kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel: tájépítészekkel, kertészmérnökökkel, kertészekkel, kulturális örökségvédelmi szakemberekkel, döntéshozókkal és a tudományos élet szereplőivel, hiszen a magyar kertörökség az egyetemes kertkultúra része. Az MKA elnöke szerint ugyanakkor elengedhetetlen az egykor virágzó, helyi sajátosságokat is magában hordozó magyar táj- és kertkultúra visszaemelése a köztudatba, amely szintén folyamatos párbeszédet feltételez a társadalommal.

A nemzetközi konferencia középpontjában idén a kommunikáció témaköre áll: külföldi és magyar szakemberek arra keresik a választ, hogy a különböző generációk számára hogyan adható át a történeti örökséghez kapcsolódó tudás.

(MTI)