A digitalizáció sok területen bír nagy jelentőséggel, például a talaj termőképességének megőrzésében, a termelés során kijuttatott mesterséges anyagok általi környezetterhelés mérséklésében, valamint a termésbiztonság és a nyomonkövethetőség erősítésében – ismertette beszédében Farkas Sándor, majd rávilágított, hogy egyre nagyobb hangsúly kerül új adatfeldolgozási és -elemzési módszerekre is a mesterséges intelligencia által. Ezek az innovációk segítséget nyújthatnak a tápanyag-gazdálkodás vagy a növényvédelmi beavatkozások során.

Az Agrárminisztérium a gazdák digitális átállásának elősegítése érdekében a Vidékfejlesztési Program részeként 2021-ben hirdette meg a precíziós gazdálkodást támogató felhívást. A gazdálkodók több mint 2900 pályázatot nyújtottak be, összesen 212 milliárd forintnyi támogatásra. A támogatói döntések eredményeként, pedig már több mint 160 milliárd forint kifizetése meg is történt a gazdálkodóknak. Bizakodásra ad okot, hogy a magyar gazdák nyitottak a precíziós technológiák igénybevétele iránt: több mint 7000 helyspecifikus művelésre alkalmas erő- és munkagép beszerzésére nyújtottak be támogatási igényt. A precíziós szolgáltatások kapcsán a miniszterhelyettes megosztotta, hogy a legnagyobb számban, 1215 esetben a műholdas és földközeli távérzékelési adatok beszerzésére és elemzésére pályáztak a gazdálkodók, a precíziós talajminta-vételezés támogatását 1063 pályázatban igényelték.

Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Közös Agrárpolitikában is kiemelt szerepet kap a digitalizációs átállás megvalósítása. A Mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerhez kapcsolódóan két támogatási konstrukció jelenik meg a közeljövőben. A VP-s pályázat folytatásaként 2025-ben ismételten megjelenik a 100 milliárd forint keretösszegű felhívás mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatására. Továbbá ebben az időszakban írja ki a minisztérium a kistelepülések digitális átállását szolgáló együttműködési támogatást is.

A digitalizációs törekvésekben az agrártárca kiemelt partnerként tekint a hazai szakképző intézményekre és egyetemekre. „Örülünk annak, hogy az egyetemek egyre inkább a kor kihívásaihoz igazítják képzéseiket, és olyan új szakokat is meghirdetnek, amelyek fő portfóliója az agrárdigitalizációhoz, térinformatikához és más korszerű technológiákhoz kapcsolódik” – tette hozzá a miniszterhelyettes.