Köztársasági elnököt választott az Országgyűlés
Baka András jogtudóst választotta köztársasági elnöknek a Parlament. Az új államfő letette az esküt, majd úgy fogalmazott beszédében: a mostani változások megmutatták, egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését, de a következő évek kérdése az lesz, mit kezdünk ezzel a lehetőséggel.
A 73 éves Baka András a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke. Eddigi pályafutása során több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalatot szerzett. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatójaként dolgozott, miközben 1991 és 2008 között Magyarországot képviselte az Emberi Jogok Európai Bíróságán. 2009-ben Sólyom László akkori államfő jelöltjeként választotta meg a Parlament a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Onnan 2011-ben távolította el a Fidesz–KDNP az igazságszolgáltatás átszervezésére hivatkozva, a jogállam leépítésének egyik első lépéseként.
Kedden 140 igen és 6 nem szavazattal választotta köztársasági elnökké a Parlament. Az eskütétele után mondott beszédében váratlannak, zavarba ejtőnek és megtisztelőnek nevezte ajánlását. Azt mondta, azért fogadta el a jelölést, mert Magyarország a történetének egy olyan szakaszához érkezett, amelyben az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkodásra van szükség.
Mint mondta, nem kerülhetjük el a szembenézést, tudnunk kell, hogyan jutott az ország az elmúlt két évtizedben olyan súlyos válságba, amely a jogállam, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés területét egyaránt érinti; régóta ismert tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem. Az elmúlt időszakban közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került – sorolta a megválasztott köztársasági elnök azokat a kihívásokat, amelyekre egy demokratikus jogállamnak határozott választ kell adnia.
Baka András arra figyelmeztetett, hogy a jogállamot nemcsak a szabályok működtetik, hanem az is, ha az emberek elhiszik: ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak. A demokrácia nemcsak akkor sérül, amikor valaki túllép a hatalmán, hanem akkor is, amikor egy társadalom hozzászokik ahhoz, hogy ez megtörténhet.
A magyar társadalom mély megosztottságára azonban nem lehet a válasz a bosszú. Nem lehet úgy közös jövőt építeni, hogy polgárai egymásban ellenséget látnak. Ezért az előttünk álló feladat egyszerre követel igazságtételt és önmérsékletet – fogalmazott a megválasztott államfő. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénz felhasználását ellenőrizni kell, a bűnösséget a bíróságoknak kell megállapítaniuk.
Egy választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamiságot – folytatta Baka András. A mostani változások megmutatták: egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését. De a következő évek kérdése az lesz, hogy mit kezdünk ezzel a lehetőséggel. Saját államfői szerepéről azt mondta, a pártpolitikai semlegesség nem jelent értéksemlegességet. A nemzet egysége pedig nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt gondolja, hanem hogy mindenki egyenlő méltósággal és jogokkal tartozik ugyanahhoz a nemzethez.
A változás nem egy elveszett múlt helyreállításának lehetőségét hozta el, hanem annak a lehetőségét, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk. „Az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van” – fejezte be beszédét Baka András.
A megválasztott államfő augusztus 19-én foglalja el hivatalát.