A miniszterek egyetértettek abban, hogy a 2021. májusától Litvánia, Lengyelország és Lettország külső határain létrejött migrációs válsághelyzet, valamint az augusztusi afganisztáni tálib hatalomátvétel azonnali következményeket vonhat maga után a nyugat-balkáni illegális migrációs útvonalon. A jelenség kezelése, illetve a 2015-höz hasonló migránsválság elkerülése érdekében minél korábban szükséges összehangolt intézkedéseket hozni.

Fotó: Vezda László

A delegációk megegyeztek abban, hogy támogatnak minden olyan erőfeszítést, amely az illegális migráció Unión kívül történő megállítását célozza, a származási, tranzit és célországokkal való szorosabb együttműködés révén. Kiemelték, hogy segíteni kell a nyugat-balkáni országokat abban a törekvésükben, hogy kiépítsék határvédelmi létesítményeiket és a megfelelően működő menekültügyi rendszereiket, valamint az afganisztáni, és általában minden új válságot is elsősorban helyben, illetve a régióban kell kezelni az érintett szomszédos országok támogatása, a humanitárius segítségnyújtás, illetve a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés által.

Fotó: Vezda László

Dr. Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón megköszönte, hogy Ausztria folyamatosan részt vesz a magyar határvédelemben, Csehország 50 rendőrt küld erre a feladatra, Szlovéniával pedig közös járőrözéseket tartanak. Mint mondta, ez is azt mutatja, nem csak Magyarország védi az EU külső határait.

A belügyminiszter elmondta, látható, hogy az illegális bevándorlás nem csak Magyarország számára probléma, jelentős a Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás is. Hozzátette: 2014-ben Magyarország irányába 44 ezren jöttek egy év alatt, 2015-ben januártól szeptember 15-éig, a kerítés felállításáig 391 ezren, majd visszaesett ez a szám, de idén ismét növekedni kezdett. Ebben az évben eddig 84 ezren próbáltak meg Magyarország területére bejönni vagy a magyar határt ostromolni - ismertette.

A miniszter kiemelte, az afganisztáni helyzet mindenki számára kihívásokat jelent majd. Jelenleg senki nem tudja, hányan fognak megindulni Európa irányába, és hogyan tudjuk teljesíteni határvédelmi kötelezettségünket úgy, hogy a menekültügyi elvárásoknak is eleget tegyünk - jegyezte meg.

Pintér Sándor közölte, áttekintették a járványügyi helyzetet is. Mint mondta, a negyedik hullám jön, de a második és harmadik hullámban szerzett tapasztalatokat fel tudják használni, hogy a negyedik hullámban a gazdaság ép maradjon, és az állampolgárok egészsége egyre kevésbé legyen veszélyeztetve. Az oltottakkal kapcsolatban jelezte, mivel ők védelemmel rendelkeznek, a korlátozásukat "a legkevésbé szeretnék bevezetni".

Fotó: Vezda László

Aleš Hojs szlovén belügyminiszter a sajtótájékoztatón arról beszélt, meglepődött azon, mennyi illegális migráns érkezik Magyarországra naponta, és kiemelte, teljesen egyetért az elfogadott nyilatkozat tartalmával, hogy a határokat meg kell védeni. Szólt arról is, hogy nagyon jó volt eddig is az együttműködés a szomszédos országokkal, az EU-val és Magyarországgal a pandémia idején is.

Roman Mikulec szlovák belügyminiszter arról beszélt, a tanácskozáson egyetértés volt abban is, hogy elutasítják az illegális migráció politikai célú felhasználását, ahogyan azt Fehéroroszország csinálja. Hozzátette: fontos, hogy támogassák az Afganisztánnal szomszédos országokat és a tranzitországokat, hogy megvédhessék Európát a migrációtól. Fontosnak nevezte a schengeni övezet bővítését Romániával, Bulgáriával és Horvátországgal.

Jiří Nováček cseh belügyminiszter-helyettes elmondta: mindenki számára fontos, hogy ne ismétlődjön meg a 2015-ös migrációs válság. Felkészültünk a megoldások keresésére és arra, hogy ott nyújtsanak segítséget, ahol szükséges - mondta.

Bartosz Grodecki lengyel belügyi államtitkár is a V4-es közös fellépés szükségességét emelte ki az illegális migráció ellen. Mint mondta, ennek jó eszköze a most elfogadott közös nyilatkozat, amellyel az EU bel- és igazságügyi minisztereinek pénteki tanácsokozásán a visegrádi országok egységesen tudnak fellépni. Hozzátette: precedens nélküli, "hibrid háború" folyik Lengyelország ellen, Fehéroroszország kihasználja az illegális migrációt a nyomásgyakorlás érdekében.

(MTI/Belügyminisztérium)