Az állatok védelmére, az élővilág sokszínűségének fontosságára hívja fel a figyelmet az Állatok Világnapja, amelyet 1931 óta ünneplünk minden évben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Magyarország európai összehasonlításban kiemelkedő természeti értékekkel, változatos ökológiai adottságokkal rendelkezik. Hazánkban 1178 védett állatfaj él, közülük 185 fokozottan védett. Számos faj kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő, mint például a lápi póc, a csíkos szöcskeegér, a rákosi vipera, vagy a magyar tarsza.

Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít az állatok védelmére. A kormány 141 millió forinttal segíti 67 állatvédő civil szervezet munkáját. Az év elején indított állatvédelmi társadalmi párbeszédet az Agrárminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda  annak érdekében, hogy biztosítsuk az információcserét, valamint a szorosabb együttműködést az ágazatot érintő jogszabályok előkészítésénél. Az online kérdőívet több mint 262 ezren töltötték ki, a felmérés során beérkezett észrevételek és javaslatok beépülnek majd a Nemzeti Állatvédelmi Programba.

Az állatvédelem és az állatjólét jegyében megkezdte működését a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, amelynek az együttműködés kialakítása mellett feladata az ütközőpontok meghatározása és a jogszabályok felülvizsgálata. Az Állatorvostudományi Egyetem új szervezeti egységeként január elsején megalakult az Állatvédelmi Központ, amelynek feladata az edukáció mellett, hogy tudományos hátteret biztosítson az állatvédelem területén dolgozó valamennyi szereplőnek. Komplex programot indított Gazdijogsi néven az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az online oktatási platform célja, hogy gyakorlati ismeretekkel és kellő elméleti tudással ruházza fel az állattartókat, hiszen az állatvédelmi problémák megoldásához a szemléletváltás és az oktatás is elengedhetetlen.

A biológiai sokféleség megőrzéses mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Magyarország 10 nemzeti park igazgatósága vezető szerepet tölt be hazánk természeti állapotának, sokszínű élővilágának megőrzésében. Az aktív védelmi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években több mint 100 ezer hektáron javult az élőhelyek állapota, amely nagyban hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához. Az intézkedéseknek köszönhetően számos veszélyeztetett faj állományát sikerült stabilizálni.

A szakmai szervezetek sikeres együttműködésének köszönhetően a túzokok magyarországi állománya hozzávetőlegesen 10%-kal növekedett, a hazai egyedek száma 1600 példányra emelkedett. A parlagi sas védelmét célzó pályázatoknak köszönhetően száz párra szaporodott az állomány. Az elmúlt évtizedekben jelentősen, negyven párról 200-250 párra nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom populációja. A rákosi viperák számára szaporító központot hoztak létre, élőhelyeiket helyreállították és folyamatosan telepítik vissza az egyedeket.

A számos állatfajnak élőhelyet jelentő erdők kezelése és gyarapítása során kiemelten fontos érvényesíteni az állatvilág aktív megóvásának szempontjait. Éppen ezért az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program erdészeti támogatásainál mindenütt megjelentek az olyan célzott lehetőségek, mint például az énekesmadarak számára alapvető erdőszegélyek kialakításának támogatása vagy a számos védett rovarfaj élete szempontjából fontos holt faanyag biztosításának ösztönzése. Az Országfásítási Program keretében a nagy sikerű erdőtelepítési támogatások külön lehetőséget adnak a ritka fajokkal elegyesen ültetett erdők létrehozására, ami többek között a beporzók védelme szempontjából jelentős lépés. Az Agrárminisztérium irányításával működő állami erdőgazdaságok nemcsak átfogóan, a változatos élőhelyet jelentő 1 millió hektár állami erdő fenntartása során érvényesítik az állatvédelmi szempontokat, hanem speciális programokat is megvalósítanak. A DALERD Erdészeti Zrt. közreműködésével idén szürke fogoly-védelmi program indult, amelynek célja az állomány fennmaradása és gyarapodása. Hazánk egyik legveszélyeztetettebb faja, az Európa-szerte őshonos vadmacska védelmében is fajmegőrzési programot támogat az Agrárminisztérium, amely a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával egy erdőkezelési, természetvédelmi és társadalmi szemléletformálási szempontokat egyaránt figyelembe vevő projekt keretében valósul meg. A halgazdálkodásban a biológiai sokféleség és a vízi élőhelyek állapotának javítását segíti a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz, amely a következő években 2,5 milliárd forint forrást biztosít erre a célra.

A hazai állatvilág védelmén túl Magyarország a vadon élő fajok kereskedelmének szabályozásáról szóló nemzetközi egyezményt is évtizedek óta következetesen végrehajtja.  Ezzel aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a világ más tájain élő veszélyeztetett állatok ne kerüljenek a kipusztulás szélére. Számtalan esetben sikerült megakadályoznunk, hogy veszélyeztetett állatok jogellenesen bekerüljenek az országba és rajtunk keresztül az Európai Unió más tagállamainak piacaira. Az elkobzott állatokat – komoly nemzetközi együttműködéseink révén – több esetben sikerült visszajuttatni eredeti élőhelyükre.