A Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban rendezték meg hétfőn azt a beszélgetést, amelyen Benkő Tibor honvédelmi miniszter a nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott előadást a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán.

A tárcavezető röviden áttekintette a Magyar Honvédség elmúlt három évtizedét, a sorkatonaság felfüggesztését, az amortizációs folyamatokat, valamint azokat a szervezeti átalakításokat, amelyek valójában képességcsökkenéshez vezettek. Mint mondta, a honvédelmi terület további forrásmegvonása már járhatatlan út volt, ez és a biztonsági helyzet változása hívta életre a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. A miniszter utalt a Nyugat-Balkán békéjére - amelynek megóvása kizárólag az ott békefenntartói feladatot ellátó katonáknak köszönhető -, valamint az instabil közel-keleti és észak-afrikai államok által okozott veszélyekre; különös tekintettel az illegális migrációra és a terrorizmus erősödésére. Beszélt az új hadműveleti színterekről, kiemelve a hibrid hadviselési forma kibertérben folyó műveleteit, amely az orosz-ukrán konfliktusban mutatta meg hatékonyságát. Mint mondta: a kibertérben zajló hadműveletek mellett a hagyományos haditechnikai eszközök sem mehetnek feledésbe, egy ütőképes Magyar Honvédség számára pedig a harc megvívásának minden eleme fontos. „Éppen ezért a magyar kormány elkötelezett abban, hogy - a nemzetállamok kérdését előrevetítve - Magyarországnak erős, modern technikai eszközökkel felszerelt, kiválóan felkészített, a hazája iránt elkötelezett, lojális hadserege legyen” – mondta, hozzátéve, hogy a nyáron elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia az ehhez szükséges szakmai feltételeket is tartalmazza.

Benkő Tibor előadásában a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program humán-stratégiáját elemezte részletesebben. Mint fogalmazott: a program középpontjában az ember, a katona áll, hiszen technikai eszközök bármikor vásárolhatók, ám üzemeltetésükhöz jól kiképzett személyi állomány is szükséges. Ahhoz, hogy a humán feltételek biztosítva legyenek, egy olyan életpálya-modellt kellett kidolgozni, ami vonzóvá és kiszámíthatóvá teszi a katonai hivatást. „A katonai életpálya-modellre azért van szükség, hogy aki ezt a hívatást választja, az tudja: mind erkölcsi, mind anyagi értelemben megbecsült tagja lesz a társadalomnak” – mondta a miniszter. A modellt 2015-ben indították el egy illetményfejlesztéssel, majd lépcsőzetesen bevezették a megújult lakhatástámogatási rendszert, a különböző támogatási formákat, az új egészségkárosodási rendszert.

A tárcavezető kitért a hazafias és honvédelmi nevelés fontosságára, mint az életpálya-modell kezdetére. Rámutatott: a fiatalok nagyon is fogékonyak erre a nevelési formára, csak meg kell találni a hozzájuk vezető utat. Ezt a célt szolgálják a honvédelmi táborok, a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a Honvéd Kadét Program, amelyhez immár kilencvenhárom oktatási intézmény csatlakozott.

Benkő Tibor hangsúlyozta: az életpálya-modell alapelve, hogy nem ér véget a katona aktív éveinek elmúltával, ugyanúgy folytatódik a nyugállományban töltött esztendők alatt is. A nyugállományba vonulás előtti évekre dolgozzák ki a senior programot, amelynek során a fiatalok oktatása, nevelése területén számítanak a nagy tapasztalattal rendelkező katonákra. A nyugállományúak számára külön programok, az Obsitos és a Veterán-program áll rendelkezésre, ezek biztosítják, hogy az aktív éveiket végig szolgáló katonák anyagilag és erkölcsileg továbbra is érezzék a társadalom tiszteletét és háláját.

Az Önkéntes Tartalékos Rendszer kapcsán Benkő Tibor úgy fogalmazott: 2010-ben összesen tizenhét önkéntes tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, ez a szám az Önkéntes Tartalékos Rendszer módszeres megújítása révén mára már több, mint 11 ezer. Mint aláhúzta: a legnagyobb előrelépés a területi elven szerveződő önkéntes tartalékos szolgálat bevezetése volt, de az új, Önkéntes Katonai Szolgálat is sikerként könyvelhető el. Ez utóbbit azon fiatalok számára indítottak, akik felsőfokú tanulmányaikat nem tudták megkezdeni. A négyszáz helyre végül több mint hétszázan jelentkeztek, ami jól jelzi az ötlet létjogosultságát. Benkő Tibor hozzátette: a 11 ezer még mindig nem az a szám, amivel maradéktalanul elégedettek lehetnek. „Tartalékos rendszer nélkül nem létezhet a Magyar Honvédség. Az országgyűlési határozat értelmében szükségünk van 30 ezer aktív katonára, tisztekre, altisztekre, szerződéses állományra. Ezen kívül 7-8 ezer honvédelmi alkalmazottra, és legalább húszezer önkéntes tartalékosra” – mondta.

Benkő Tibor arra kérte a nyugállományú hallgatóságot, hogy érezzék sajátjuknak a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, valamint annak megvalósítását. „Örüljünk együtt az eddigi eredményeknek, hiszen közös a siker” – zárta előadását.

Sticz László vezérőrnagy, az eseményt szervező MHP Haderőtervezési Csoportfőnökség csoportfőnöke előadásában a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tervezéséről, irányairól és komplex feladatrendszeréről beszélt. Mint mondta, a nyugállományú katonákat nem azért hívták meg, hogy azok egyoldalúan végighallgassanak néhány előadást, hanem elsősorban azért, hogy párbeszédet kezdeményezzenek velük, elmondhassák a program kapcsán megfogalmazott gondolataikat és javaslataikat. „Mindig is büszkék voltunk önökre, az elődeinkre, hiszen azokra az alapokra építkezünk, amiket ők fektettek le” - fogalmazott Sticz vezérőrnagy.

A konferencia a délutáni órákban a hallgatóság kérdéseivel és az illetékesek válaszaival folytatódott.