Közel 20 milliárd forintnyi szerződés és kifizetés miatt kezdeményezett vizsgálatot a Tudományos és Technológiai Minisztérium
Hat ügyben tett feljelentést a minisztérium. Az ügyekben többek között a hűtlen kezelés gyanúja, indokolatlanul magas díjak, vitatható teljesítések, párhuzamosan elszámolt informatikai fejlesztések, azaz az állami vagyon nem megfelelő felhasználásának lehetőségei merültek fel.
A legsúlyosabb kérdéseket a DATRAK Kft. és a Sagemcom Magyarország Kft. közötti informatikai szerződések vetik fel. A 2020 és 2026 között létrejött tíz szerződéses jogviszony névleges kötelezettségvállalási értéke meghaladja a 12 milliárd forintot. Több projektben ismétlődő fejlesztési, integrációs és módosítási feladatok, magas szakértői díjak és jelentős minimumlehívási kötelezettségek szerepelnek. Vizsgálni kell, hogy nem fizettek-e ki többször olyan munkákat, amelyek korábban már elkészültek, illetve amelyek garanciális vagy hibajavítási kötelezettség alá tartozhattak. A dokumentáció egyes kifizetések esetében nem tartalmaz teljes körű alátámasztó iratokat sem.
Egy másik DATRAK-ügyben a YAZOO-Systems felé teljesített átutalások kerültek a vizsgálat középpontjába. A két társaság között 53 átutalás történt, összesen közel 2,9 milliárd forint értékben. A hatóság feladata tisztázni, hogy minden kifizetés mögött valós, igazolt és piaci értékű teljesítés állt-e, mert erről az átvilágítás során nem tudtunk kellőképpen meggyőződni.
A Pro-M-nél is találtunk gyanús szerződéseket, amelyekben több milliárd forint értékű informatikai beszerzés, jelentős áremelkedések, pénzmozgások és kiugró eszközárak indokolnak hatósági vizsgálatot. A dokumentumokban két, egymásra épülő hálózatfejlesztési szerződés együttes értéke nettó 2,54 milliárd forint. Ennek kapcsán vizsgálni kell, hogy az árak megfeleltek-e a piaci viszonyoknak, és a kifizetések arányban álltak-e a beszerzett eszközök értékével.
A Digitális Kormányzati Ügynökséget érintő ügyben egy külső megbízott díjazása vetett fel kérdéseket. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján 40 hónapon át havi bruttó 3,9 millió forintot kaphatott, ami a teljes időszakra akár 156 millió forintot jelenthetett. A teljesítésigazolások több esetben nem teszik egyértelműen megállapíthatóvá, pontosan milyen munkát végzett el ezért a jelentős összegért.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség elszámolásaiban olyan tételek is megjelentek, amelyek állami társaságnál különösen indokolttá teszik a felhasználás céljának tisztázását. Szállodai lakosztály, éttermi fogyasztások, bor, gin, ajándékutalványok, ékszer, prémium élelmiszerek és egy felnőtteknek szánt társasjáték is szerepelt a kiadások között. A vizsgálatnak kell megállapítania, hogy ezek a tételek az állami feladatellátást szolgálták-e, és elszámolásuk jogszerű volt-e.
A NISZ és az Areus közötti, több mint kétmilliárd forintos informatikai szerződésnél a módosítások és a költségek alakulása indokol vizsgálatot. A szerződés többszöri módosítása, az új támogatási, licenc- és üzemeltetési díjak, valamint a projekt határidejének ismételt csúszása miatt tisztázni kell a többletköltségek indokoltságát és a tényleges teljesítést.
A DATRAK és a Sagemcom mellett a NISZ és a YAZOO-Systems szerződéses konstrukcióihoz kapcsolódó ügyektől függetlenül, a közpénzek felhasználásának egy másik kockázata is megjelenik: a nemzeti adatvagyon kezeléséhez szükséges kulcsszolgáltató rendszer beszerzési és szerződésmódosítási gyakorlata. A magas fejlesztési és havi konfigurálási díjak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás, valamint a fizetési ütemezés miatt tisztázni kell a döntések indokoltságát, a piaci árakat és a tényleges teljesítést.
A feljelentések célja, hogy a független hatóságok tisztázzák, hogy a közpénzek felhasználása minden esetben indokolt, gazdaságos és szabályos volt-e, a kifizetések mögött valódi, megfelelő értékű teljesítés állt-e, és érte-e vagyoni hátrány az érintett állami társaságokat.