Konkrét lépések a főváros működésének kiszámítható finanszírozásáért
A szolidaritási hozzájárulásról, a fővárosi parkolási rendszerről, Rákosrendező sorsáról, a dunai hajózásról és a budapesti történelmi fürdők fejlesztéséről is egyeztetett az újjáalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első ülésén a kormány és Budapest vezetése.
A budapesti fejlesztések rendszeres egyeztetési fóruma az újjáalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, melynek első ülését Magyar Péter kormányfő és Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg több miniszter és fővárosi közgyűlési képviselő társaságában.
Új alapokra helyezi a Budapesttel való együttműködését a kormány azzal, hogy kisegíti a fővárost a tarthatatlan pénzügyi nehézségekből, de nem egy mentőcsomagot nyújt, hanem egy kiszámítható és fenntartható rendszert épít fel a finanszírozásra. Az ország és annak fővárosa csak együtt lehet sikeres takarékos és felelős gazdálkodással.
Szolidaritási adó, városi közlekedés
Lezárja a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogvitákat a kormány és a főváros azzal, hogy az önkormányzat 120 milliárdos egyszeri támogatást kap, amit Budapest a 2025. és 2026. évet terhelő költségvetési befizetésekre, fennálló tartozások és egyéb kötelezettségek visszafizetésére fordíthat. A főváros pedig eláll azoktól a perektől, amelyeket az ügyben indított. Ennek a megállapodásnak a részleteit hamarosan kidolgozzák a felek.
A szolidaritási hozzájárulás szabályait átalakítják, így jövőre az ideinél jóval kevesebbet kell a fővárosnak fizetnie. Ezzel együtt Budapest jövőre további legalább 20 milliárd forinttal csökkenti működési kiadásait, és más érdemi nagyságú vagy új működési kiadást csak akkor vállal, ha annak fedezetét saját forrásból elő tudja teremteni. A kormány költségvetési felügyelőt rendel ki a Fővárosi Önkormányzathoz.
A budapesti és elővárosi közlekedés jobb összehangolása érdekében közös közlekedésszervező felállítását javasolja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa. Ez jobb finanszírozási lehetőségeket nyitna a budapesti közösségi közlekedés működtetésére és fejlesztésére, illetve infrastrukturális beruházásokra. Döntöttek arról, hogy az Országos Közlekedési Központ tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonrészt szerez a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt-ben, amely ezután BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven működik tovább. Ez a regionális szervezet lesz a Budapest közigazgatási területén megvalósuló közlekedési és közterületi fejlesztések építtetője is. A finanszírozást ugyancsak fele-fele arányban biztosítja az állam és a főváros.
Átalakuló parkolás, közös állami és fővárosi projektek
A kerületektől a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe kerül a budapesti parkolási rendszer üzemeltetése és a parkolási díjak beszedése. A parkolásból származó bevételeket azonban kizárólag a rendszer működtetésére, illetve a budapesti közúthálózat fenntartására és fejlesztésére fordíthatják.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa áttekintette a Budapestet érintő, kiemelt jelentőséggel bíró ügyeket. A Rákosrendező projekt megvalósításában közösen vesz részt a főváros és az állam, a területen tervezett lakásfejlesztéseket a Wekerle Lakásépítési Program céljaihoz és szakpolitikai elveihez igazítják.
Ugyancsak fele-fele arányban közös állami és fővárosi tulajdonú cég kapja meg a Duna budapesti szakaszára vonatkozó meder- és parthasználat, valamint a hasznosítás jogát. Az ebből származó nyereség csak a budapesti rakpartok és térségük fejlesztését, valamint a Duna közcélú hasznosítását szolgálhatja. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa áttekinti a történelmi fürdők fejlesztésének lehetőségeit, különös tekintettel azok műszaki állapotára, a fejlesztés pénzügyi kereteire, továbbá a turisztikai vonzerő növelésében betölthető szerepükre.
A tanács támogatja, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. feletti irányítási jogokat visszakapja a főváros, ezért megvizsgálják ennek finanszírozási lehetőségeit. Ugyancsak támogatják a budapesti IX. kerületi Diákváros megvalósítását a kollégiumi férőhelyek és a megfizethető lakások kínálatának bővítése érdekében.