Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár által létrehozott SNI munkacsoport alapvetései a befogadó nevelés-oktatásról
Minden gyermek egyedi módon fejlődik, és mindenkinek joga van a szükségleteihez igazodó neveléshez-oktatáshoz. Az intézményeknek alkalmazkodnia kell a gyermekek, tanulók eltérő képességeihez, tempójához és szükségleteihez, hogy mindenki a lehető legtöbbet hozhassa ki magából. Ezért az intézmények számára biztosítani kell a szükséges tudást, időt, szakmai támogatást és eszközöket.
A befogadás több annál, mint hogy minden gyermek egy intézménybe jár. Olyan biztonságos, elfogadó környezetet kell teremteni, ahol minden gyermek, tanuló részt vehet a közös tevékenységekben, jól érzi magát és megkapja a számára szükséges segítséget. Ez az egész intézmény közös felelőssége.
A gyermekek, tanulók támogatása közös munka, ami mindenkinek a javát szolgálja. A pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, szülőknek és más szakembereknek együtt kell működniük, hogy valóban megértsék és támogassák a gyermekek, tanulók szükségleteit. A befogadó, rugalmas intézményi működés nemcsak a támogatást igénylő gyermekeknek, hanem minden gyermeknek jobb környezetet biztosít.
Munkacsoportunk olyan javaslatcsomag megfogalmazásán és megvalósításán dolgozik, amely hozzájárul az inkluzív nevelés-oktatás eléréséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Az egyeztetés során kapott visszajelzések figyelembevételével a javaslatokat pontosítani szeretnénk.
A következő időszakban a speciális nevelési-oktatási intézmények helyzetével, az ott szükséges legfontosabb változtatásokkal foglalkozunk.
Minden intézménytípushoz újabb, ráépülő közép- és hosszútávú javaslatokat, stratégiát határozunk meg.
Javaslataink
1. A gyógypedagógus a csoportszobai, illetve osztálytermi munkában is részt vehessen. Ne csak “külön” fejlessze a gyermeket, hanem a pedagógussal együtt tarthasson foglalkozásokat, órákat, támogassa a megfelelő befogadó környezet kialakítását.
2. Heti 2 óra közös munka. A gyógypedagógusok kötelező óraszámából heti 2 órát kifejezetten a pedagógusokkal való együttműködésre fordítsanak: közös tervezésre, tanításra, konzultációra és problémamegoldásra.
3. A csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó jogszabályok betartása. Az SNI gyermekeket, tanulókat a törvénynek megfelelően 2 vagy 3 főként kell számítani a létszám meghatározásakor. Így alacsonyabb lehet a csoport-, illetve osztálylétszám ott, ahol SNI gyermekek, tanulók is vannak.
4. A szakértői vélemény javaslatai jussanak el minden pedagógushoz. A gyógypedagógus az óvodapedagógus, illetve osztályfőnök közreműködésével ismertesse meg a gyermekre, tanulóra vonatkozó javaslatokat (kedvezmények, mentességek stb.) a gyermekkel, tanulóval foglalkozó összes pedagógussal.
5. Minden pedagógus ismerje az SNI-irányelveket. Az intézmények szervezzenek szakmai napot, ahol a teljes nevelőtestület megismeri és megbeszéli az SNI gyermekek nevelésére és oktatására vonatkozó Irányelveket, melyek betartása a Köznevelési törvény alapján kötelező.
6. A fejlesztések időpontja igazodjon a gyermek terhelhetőségéhez és igényeihez. Ne mindig tanítás után (amikor már fáradt és/vagy kimarad a társas tevékenységekből); de ne is rendszeresen a fontos vagy kedvelt tanórák helyett legyen a fejlesztés. Ehhez indokolt esetben az intézményvezető engedélye szükséges.
7. Az utazó gyógypedagógusok adminisztrációjának egyszerűsítése. A KIR és a KRÉTA rendszerének módosításával elegendő egyetlen naplót vezetniük, amelyhez a szülők is hozzáférnek. Így csökken az adminisztráció, és pontosabb adatok állnak rendelkezésre az szolgáltatásról.
8. A súlyos és halmozott fogyatékosság törvényi definiálása (egymással összefüggésben a 8-10. javaslat).
9. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelését-oktatását végző intézmények részletes szabályozása (egymással összefüggésben a 8-10. javaslat).
10. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fogalmának pontosabb megfogalmazása és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat rendszertani elhelyezése (egymással összefüggésben a 8-10. javaslat).