Az aszállyal és a vízgazdálkodással összefüggő kutatás és fejlesztés kulcsfontosságú a mezőgazdaság fenntarthatósága szempontjából. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Karcagi Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központjában meglévő ismeretek, az ezzel összefüggő törekvéseknek lehetnek a motorjai – mondta Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az intézmény megalakulása alkalmából szervezett ünnepségen.

A klímaváltozás napjaink egyik legfontosabb globális kihívása, amely számos gazdasági ágazatra hatással van, közülük is kiemelten az agráriumra – emelte ki Hubai Imre, aki szerint az eredményes mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen a vizekkel való felelős gazdálkodás, nemcsak a gazdálkodók, hanem a jövő nemzedéke szempontjából is.

Hozzátette, az ehhez szükséges forrásokat pedig csak egy átgondolt gazdaságpolitikával lehet előteremteni. A kormány nemcsak a források biztosításával elkötelezett, hanem olyan programok indításában is, ami – az Európai Uniós források segítségével – tehermentesíti a gazdákat és a vízügyi ágazat szereplőit. Emiatt alakult meg az Aszályvédelmi Operatív Törzs, és ebben segít az Agro-ökológiai Program vagy a Vizet a Tájba Program is – sorolta.

Az Agrárminisztérium közreműködésével létrejött a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság. A testület egyik hangsúlyos feladata összehangolni a vízgazdálkodásra vonatkozó hosszú távú stratégiákat. Példaként említette még a szárazságtűrő növényfajták kutatását és a nedvességmegőrző technológiák fejlesztését is. Az államtitkár szerint újra kell gondolni a hajdani víztársulatok (ma vízgyűjtő közösségek) jövőjét, a tájhasználatot, a piac védelmét és az élelmiszerbiztonságot is.

„Az elmúlt évtizedek tudományos eredményei most különösen felértékelődnek, mivel látjuk, mekkora szükség van a kutatók által felhalmozott tudásra. Közös cél egy fenntarthatóbb, alkalmazott kutatásra és országos fejlesztésre épülő modell kialakítása, amely illeszkedik az Alföld mezőgazdaságának új kihívásaihoz is” – hangsúlyozta. Majd azt kívánta, hogy a karcagi kutatóközpont biztosítson a jövőben is tudományos és innovációs hátteret a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat hazai adaptációjához, miközben erősíti a nélkülözhetetlen oktatási, szaktanácsadási és bemutató tevékenységeket.

Kitért arra is, hogy a térségben nagy jelentősége van a felelős vízgazdálkodásnak, ugyanis a Közép-Tisza mente erősen kitett az országhatárokon túlról érkező vízkészleteknek. Emiatt vízlépcsők kialakítására lehet szükség, a megfelelő víztározó-kapacitás kialakításához. Karcag határában 1200 kilométernyi csatornahálózat található, amelyeknek vízzel való feltöltése élet- és versenyképességet, valamint jó termőképességet jelent.