Kézírással szerepelt a kormányhatározaton, ki kapja a milliárdos megbízást

Közel hárommilliárd forint közpénzt fizetett ki az Orbán-kormány egy volt miniszteréhez köthető cégnek úgy, hogy az erről szóló tanácsadói szerződést közbeszerzési eljárás nélkül, egy három nap alatt lefolytatott eljárás során kötötték meg. A közbeszerzési eljárást a koronavírus-járványra hivatkozva kerülte meg az előző kormányzat úgy, hogy a tanácsadói szerződésnek semmilyen egészségügyi vonatkozása nem volt. A szerződésről szóló 2021. januári kormányhatározatot pedig 2040-ig titkosították.

A szerződésről szóló iratokat a Miniszterelnökség átvilágította, az eljárás során előkerült kézírásos dokumentumok szerint pedig felmerül a gyanú, hogy a többmilliárdos állami tanácsadói megbízás nyertesét már a beszerzési eljárás előtt kiválasztották. Az ügyben a Miniszterelnökség hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést.

Előre fel volt jegyezve, kivel kell szerződést kötni

A szerződés tárgya a „koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében amerikai egyesült államokbeli innovációk, high-tech megoldások hazai meghonosításához kapcsolódó tanácsadás” volt. A szerződést azzal az egyesült államokbeli EAC International, Inc. (jogutódlással EuroAtlantic Consulting & Investment, Inc.) nevű céggel kötötte meg a kormány, amelynek tulajdonosa és vezérigazgatója a szerződéskötés idején dr. Fellegi Tamás volt. Fellegi a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere volt 2010 és 2011 között, majd 2012 júniusáig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelt tárca nélküli miniszterként.

Az EuroAtlantic nevű tanácsadó céget Fellegi még a minisztersége előtt alapította, majd politikai karrierje után visszatért a tanácsadáshoz. Ebben a minőségében kötötte meg azt a tanácsadói szerződést az Orbán-kormánnyal 2021-ben, ami négy évre összesen nettó 6 640 000 amerikai dollárt, a tényleges kifizetések szerint pedig bruttó 2,97 milliárd forintot juttatott az akkor a tulajdonában álló egyesült államokbeli cégének, az EAC Internationalnek.

A titkosított kormányhatározat szerint a szerződés előkészítésével a Miniszterelnökséget bízták meg, a kézzel teleírt határozaton pedig már a döntés napján szerepel az, hogy melyik cégtől kell ajánlatot kérni, és szerepel rajta Fellegi Tamás neve és telefonszáma is. Sőt, a határozaton szerepel Fellegi aznapi aláírása is arról, hogy az „iratban foglaltakat” megismerte.

A kormányhatározat hátoldalán lévő feljegyzés is a volt miniszter cégét ajánlja a megbízásra, a kormányhatározat iktatásának napján pedig kézírásos javaslatban szerepel az, hogy kizárólag ettől az egy cégtől kérjenek árajánlatot. A kiválasztási szempontokat a cég akkori vezérigazgatójának szakmai életútjához igazították. A költségvetési keret megállapítására a szerződés becsült értékéről nem készült piaci felmérés. A kormányhatározat iktatásától a szerződés aláírásáig pedig mindössze három nap telt el. Így erős a gyanú, hogy a közel hárommilliárdos megbízás sorsa már a beszerzés előtt eldőlt.

Járványügyi védekezésre hivatkozva titkosították a tanácsadást

A szerződést miniszteri döntés alapján mentesítették a közbeszerzés alól. Erre az egészségügyi törvény kizárólag járvány elleni védekezés kapcsán, egészségügyi válsághelyzet idején ad lehetőséget, a kérelmet pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely adta be a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs felé. A mentesítést az egészségügyért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor adta meg.

Holott semmi nem magyarázza, miben járult hozzá a vírus elleni egészségügyi védekezéshez az, hogy az Orbán-kormány volt miniszterének cége gazdaság- és üzletfejlesztési tanácsadást, valamint befektetői kapcsolatépítést kínált a kormánynak “amerikai innovációk és high-tech megoldások” meghonosításához. Mivel a tanácsadói szerződés a válsághelyzetet évekkel túlélve, 2025 januárjáig maradt hatályban, ezért a Miniszterelnökség szerint felveti a hivatali visszaélés gyanúját a járványügyi védekezéshez sem tárgyában, sem idejében nem kapcsolódó szolgáltatás beszerzése.

Szintén hivatali visszaélésre ad gyanút az, hogy a beszerzéssel kapcsolatos iratokat titkosították, és azok minősítését évekkel a koronavírus-járvány után is fenntartották. A teljes beszerzést – köztük a mentesítés megalapozottságát, a díj mértékét és a teljesítések tartalmát – a döntéshozó ugyanis 2040. december 31-ig „Bizalmas” minősítéssel, húsz évre elzárta a nyilvánosság és a külső ellenőrzés elől. A minősítést 2025 decemberében, a szerződés lejárta után is fenntartotta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, noha az egészségügyi válsághelyzet már évekkel korábban megszűnt.

High-tech megoldások helyett EU-s hírösszefoglalók

Ráadásul a gyanú szerint a közpénzből fizetett szolgáltatások túlnyomó része nem a szerződésben meghatározott feladatot szolgálta. A leigazolt és kifizetett „teljesítés” 2023-tól jellemzően napi európai uniós hírösszefoglalókból, hírlevelekből, uniós biztosokról és külföldi közszereplőkről nyílt forrásból készített személyprofilokból, valamint védelmi, nyugat-balkáni és amerikai belpolitikai elemzésekből állt. 2024-ben és 2025-ben a kiszámlázott tétel megnevezése már kifejezetten „európai uniós szaktanácsadás” és „elnökségi program” volt, ami egyáltalán nem fedi le a szerződés tárgyát.

A Miniszterelnökség korábban már rendelt hasonló EU-s tematikában szolgáltatást negyedévente 10 millió forintért, a Magyarországon bejegyzett, EuroAtlantic Tanácsadó és Befektető Kft.-től. A szerződések megszűnése után viszont ezt a tevékenységet a fenti, jóval drágább EAC International-szerződés terhére számolták el, negyedévente 142–160 millió forintért – holott az EAC-szerződésben eredetileg kikötött szolgáltatásokat nem, vagy csak részben nyújtották.

Az átvilágítás során előkerült egy teljesítési jelentésen felejtett cetli is, amin arra kérik a Miniszterelnökség egyik államtitkárát, hogy írja alá a dokumentumot, amit majd az EAC International képviselője utólag fog aláírni. Ez arra utal, hogy nem volt érdemi ellenőrzés a teljesítés elfogadása és a díj kifizetése között, és mindez csak formális aláíráson alapulhatott.

A Miniszterelnökség szerint az átvilágítás során feltárt körülmények megalapozottan vetik fel azt a gyanút, hogy a beszerzést verseny és valódi jogalap nélkül, a nyilvánosság kizárásával bonyolították le, és a közpénzből kifizetett ellenérték nem állt arányban a ténylegesen nyújtott szolgáltatással. A Miniszterelnökség a birtokában lévő teljes iratanyagot átadta a nyomozó hatóságnak a nyomozás elrendelésére.

Közzétesszük a 3002/2021. számú kormányhatározat kézírásos bejegyzéseket tartalmazó példányát, valamint a feljegyzések olvasatát és értelmezését tartalmazó dokumentumot is, ezt itt olvashatja.