Nagy István kiemelte, 2020 óta dinamikusan nő azon fiatalok száma, akik az agráriumban képzelik el jövőjüket. Míg 2020-ban 2535 diák nyert felvételt valamely agrárfelsőoktatási szakra, idén ez a szám már 3548-ra emelkedett. 2025-ben 12 hazai egyetem indít agrárszakokat, országszerte. A legtöbb, összesen 1648 jelentkező a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemen kezdheti meg tanulmányait, de nagy népszerűségnek örvend a Debreceni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által kínált képzési paletta is. Államilag finanszírozott szakokon idén 3196 fő, míg költségtérítéses képzésen 352 diák tanulhat idén ősztől.

Napjaink mezőgazdaságának része a modernizáció, a legfejlettebb informatikai eszközök használata, a robotika és a mesterséges intelligencia alkalmazása a mindennapi gazdálkodásban – hangsúlyozta a miniszter. Így minden olyan diák, aki az agráriumban szeretne továbbtanulni, megtalálhatja a számára testhezálló szakot és felsőoktatási intézményt. Az agrár felsőoktatás nyitottsága, illetve az itt tanulható alap, mester, és osztatlan képzésekben a hallgatók egyre inkább biztos tudást, egzisztenciális lehetőséget, hosszú távú perspektívát látnak. Ezt a folyamatot jól jelzi például hogy 2020-hoz viszonyítva a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a felvett hallgatók száma 57%-kal, míg a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karára felvettek létszáma összesen 88%-kal növekedett.

Nagy István hozzátette, a cél, hogy a középfokú szakképzésen át a felsőoktatásig biztosítsuk a megfelelő szakember utánpótlást a magyar agrárium számára. Közös érdekünk a hosszú távú biztonságos élelmiszer előállítás biztosítása, mely jól képzett szakemberek nélkül nem megvalósítható.