Magyarországon a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az utóbbi években jelentősen csökkent a levegőben a szálló por (PM10) mennyisége. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. adatai szerint az értékek az egész országban megfelelnek a vonatkozó uniós követelményeknek. A leginkább érintett területek adatai is egyértelműen javuló tendenciát mutatnak: a Pécs környéke zóna 2018 óta, a Budapest és környéke agglomeráció 2020 óta, míg a Sajó-völgye zóna 2023 óta teljesíti a PM10 szennyezettségre vonatkozóan előírt uniós határértékeket.

A levegőminőség alakulásához több tényező, így a földrajzi elhelyezkedés, a meteorológiai folyamatok, a nagy távolságból és a szomszédos országokból érkező légszennyezés is hozzájárul, ezért a határértékek betartása csak a kibocsátások csökkentésével segíthető elő, ennek érdekében hazánk jelentős lépéseket tett az elmúlt években.

A kormány 2020-ban a korábbi PM10 kibocsátás csökkentésére irányuló program kibővítésével elfogadta az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot (OLP). Ez azokat az ipart, energiaszektort, lakosságot, közlekedést és mezőgazdaságot érintő intézkedéseket tartalmazza, amelyekkel elérhető a kibocsátás-csökkentési cél, és irányt szab az ágazati szabályozások, támogatások kialakításához is. Az ebben foglalt intézkedések megvalósítása 2030-ra több mint 50%-kal mérsékli a környezeti és egészségügyi terheket.

A levegőminőség javítása érdekében 2019-ben indult HungAIRy LIFE integrált projekt 10 magyar településen, 8 régiót lefedve. A projektben részt vevő szervezetek a levegőtisztaság védelmét többek között egy döntéstámogató, levegőminőség-modellező eszköz fejlesztésével, az érintett települések levegőminőségi terveinek felülvizsgálatával, szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel, helyi pilot akciókkal, valamint egy országos tanácsadói hálózat működtetésével valósítják meg. A projekt részeként Békéscsabán és Kaposváron egy-egy új légszennyezettségi mérőállomást is telepítettek.

A levegőtisztaság-védelem idén júliustól egységes szakmai irányítást kapott az állami meteorológiai szolgálat átalakításával és a kormányhivatalok helyett a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. látja el az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat.

A levegőminőségi célok eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul a lakóingatlanok energetikai korszerűsítése, mint például az otthonfelújítási támogatás, amely többek között energiahatékonysági, illetve levegőminőség szempontjából is releváns beruházásokra biztosított lehetőséget 2022 végéig. Az idén meghirdetett, energetikai követelményeket is előíró Otthonfelújítási Programban jelenleg is igényelhető támogatás az 1990 előtt épült családi házak és sorházak energiahatékonysági felújítására, valamint fűtéskorszerűsítésére. Emellett a hatósági áras tűzifa program, a szociális tűzifa program, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölése, a Zöld Busz Program és az elektromobilitási fejlesztések is segítették a légszennyezettségi mutatók javulását.

A fentieken túl az Energiaügyi Minisztérium több, különösen toxikus légszennyező anyag kibocsátási határértékét az uniós szabályozásnál szigorúbb, németországi szintre módosította az ipari üzemek esetében, így a környezetvédelmi hatóságok a tevékenység típusától függetlenül szigorúbb, a korábbiak felére, illetve ötödére csökkentett határértékeket tudnak előírni az engedélyekben. 

Amellett, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a szennyező anyagok kibocsátásának folyamatos csökkentése és a környezeti levegő minőségének javítása iránt, a hosszútávú eredmények eléréséhez alapvető fontosságú a minél fiatalabb korban megkezdett szemléletformálás, ezért az ezt segítő programokat is támogatja. Ezek közül kiemelkedik a Kölcsönkapott Levegő és a Mindennapi Levegő program, amelyben eddig már több ezer általános és középiskolás gyermek ismerhette meg a levegőminőséggel összefüggő információkat, illetve a légszennyezés elleni fellépés lehetőségeit.