Jelentés a nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről

Jelentés a nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről

A nemzetgazdaság 2025. évi munkavédelmi helyzetéről szóló jelentés célja a rendelkezésre álló adatok és tapasztalatok bemutatása annak érdekében, hogy a munkáltatók ezt megismerhessék, alapvető felelősségi körükben a kritikus beavatkozási pontokat azonosítsák és hatékonyabban tudják ellátni a prevenciós tevékenységüket. Mindez a munkavállalók, munkavédelmi szolgáltatók és érdekvédelmi szervezetek feladatellátásának támogatását is szolgálja. A Jelentés felhívja a figyelmet a munkavédelem társadalmi hatásainak jelentőségére, az egészséges és biztonságos munkavégzés, a munkavállaló egészségének megóvásának fontosságára.

A Jelentés a Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya és területi munkavédelmi hatóságok tapasztalatain alapul és tartalmazza azon minisztériumok és önálló szervezetek részjelentéseit, amelyek érintettek a munkavédelem területén, illetve az Mvt. alapján eltérő, kiegészítő szabályozást alkalmazhatnak.

Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések alakulása

Az összes munkabaleset száma 2021-től 2024-ig folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, majd 2025-ben a korábbi évekhez viszonyítva emelkedés volt tapasztalható. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor csökkent, 2025-ben 65, 2024-ben 75 volt.

A legtöbb munkabaleset 2025-ben a Feldolgozóipar (7151); Szállítás, raktározás (3234); Kereskedelem, gépjárműjavítás (2498) ágazatokban történt. A legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban, a szállításban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelem, gépjárműjavításban következett be, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál.

A balesetek okainak vizsgálatakor kiderült, hogy a baleset kiváltó oka szinte minden esetben az volt, hogy a munkáltató a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítását elmulasztotta (pl. nem biztosított egyéni védőeszközt, balesetveszélyes munkaeszközt bocsátott a munkavállaló rendelkezésére), valamint gyakori volt a munkavállaló szabálytalansága is. A munkabalesetek nagy része elkerülhető lenne, ha a munkáltatók és a munkavállalók betartanák az előírásokat.

A 2025. évben bejelentett foglalkozási megbetegedés gyanús esetek száma jelentősen csökkent 2024. évhez képest. A biológiai eredetű esetek arányának csökkenése és a bejelentett foglalkozási megbetegedések számának csökkenése is elsősorban a SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzéses esetek számának visszaesésével magyarázható.

A fokozott expozíciós esetek ( olyan munkakörnyezeti vagy munkahelyi hatás - például vegyi anyag, zaj, biológiai tényező), amely meghaladja a megengedett határértéket) kötelező kivizsgálását 2020 óta nem a munkavédelmi hatóság, hanem a munkáltató végzi. A regisztrált fokozott expozíciós esetek száma 2025-ben 513 eset volt, valamivel több, mint 2024-ben (500 eset). Az esetek 99,4%-át kémiai kóroki tényezők okozták (510 eset), fokozott zajexpozícióból összesen 3 eset került a nyilvántartásba. 

Munkavédelem állami feladatainak végrehajtása

A területi munkavédelmi hatóság rendszeres, megelőzésre fókuszáló ellenőrzésekkel, egységes intézkedésekkel, és szükség esetén fokozatos és arányos szankcionálással törekedett a munkavédelmi tudatosság növelésére és a helyes gyakorlat támogatására, valamint tájékoztató, felvilágosító tevékenységével elősegítette a megelőzést szolgáló munkavédelmi előírások végrehajtását.

A Munkavédelmi Irányítási Főosztály a munkavédelem állami feladatainak végrehajtása keretében számos munkavédelmi tárgyú jogszabály előkészítésében, módosításában, véleményezésében vett részt. Az Mvt. 2025-ös módosítása alapján azon vállalkozásoknak, amelyek azbesztbontási vagy azbesztmentesítési munkát szándékoznak végezni, a munkálatok megkezdése előtt engedélyt kell beszerezniük az illetékes hatóságtól.

Számos munkavédelmi tárgyú miniszteri rendelet módosítására került sor. A módosításokra EU-s irányelv átültetése, szakmai pontosítások, jogszabályok közötti koherencia megteremtése, adminisztráció csökkentése érdekében került sor.

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok munkavédelmi hatóságain, valamint a Munkavédelmi Irányítási Főosztályon ingyenes munkavédelmi tanácsadás folyik. A kérdések számából jól látható, - amely 3046 db volt a 2025. évben – hogy a munkáltatók, munkavédelmi szakemberek és a munkavállalók igényt tartanak a szakmai tanácsadásra. 2025. évben a legtöbb kérdés a munkahelyen történt balesetek kivizsgálásával, a baleseti események minősítésével, a szakképzettségekkel, illetve az alkalmassági vizsgálatok témakörében merült fel.

Munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai

A munkavédelmi ellenőrzések fő célkitűzése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásának biztosítása és a munkahelyeken előforduló szabálytalanságok feltárása.

A munkavédelmi hatóság ellenőrző tevékenysége a 2025. évben összesen 6 680 munkáltatóra terjedt ki, amelyek 76,8%-ánál tapasztalt munkavédelmi szabálytalanságot. A munkavédelmi hatóság az ellenőrzések 63,25%-át a legveszélyesebb ágazatokban, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, a külszíni bányászat, és az egészségügy területén folytatta le.

A munkavállalók súlyos veszélyeztetése az építőiparban és a feldolgozóiparban a leggyakoribb. Az ellenőrzések eredményeképpen a munkavédelmi hatóság 5 148 db hiányosság megszüntetését előíró határozatot és amikor a szabálytalanság miatt bármikor bekövetkezhetett volna baleset vagy egészségkárosodás, 3 999 db azonnali végrehajtással járó ideiglenes intézkedést hozott. 372 esetben munkavédelmi bírságot, 40 esetben közigazgatási bírságot, 79 esetben pedig eljárási bírságot alkalmazott (munkavédelmi bírságot 1 512 512 745 Ft, közigazgatási bírságot 2 080 000 Ft és eljárási bírságot 10 330 000 Ft összegben).

A munkavédelmi hatóság 2025-ben az előadó-művészeti szervezetek munkavédelmi szempontú célvizsgálatának lefolytatását végezte országos szinten. Az országos célvizsgálatban 49 kormánytisztviselő 66 előadó-művészeti szervezet 117 különböző tevékenységét vonta ellenőrzés alá. Az ellenőrzött munkáltatók közül 63-nál (95,45%) tapasztalt valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot a munkavédelmi hatóság.

Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok tevékenysége

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokat a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi, tevékenységének egyik legfontosabb prevenciós eleme. Az előzetes, időszakos, soron kívüli, záró vizsgálatok adnak lehetőséget és alapot a munkavállaló munkavégző képességének megítélésére, az egészségi állapot változásának nyomon követésére, az esetleges munkahelyi eredetű károsodások időben történő felismerésére, a szükséges beavatkozási stratégia kidolgozására. 2025-ben összesen 2 025 306 (2024-ben 1 982 496) munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat történt, amely 2,2%-os emelkedés az előző évhez viszonyítva.

Az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkáltatói Oldalának összefoglalójában bemutatta az éves tevékenységét. A Munkavállalói Oldal véleménye többek közt, hogy hatékony megelőzéshez szükség van a rendszeres, tényleges munkahelyi hatósági ellenőrzésekre.

Összefoglalva a munkavédelmi törvény szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A Jelentés felhívja az egyes ágazatokban működő munkáltatók figyelmét a gyakran tapasztalt munkavédelmi hiányosságokra, jellemző munkabalesetekre és a megelőzés fontosságára.

A teljes anyag elérhető az alábbi linkre kattintva
https://kormany.hu/dokumentumtar/jelentes-a-nemzetgazdasag-2025-evi-munkavedelmi-helyzeterol