„A mai napon vezető nemzetként egy olyan feladat jelképes kulcsait vesszük most át, amely kitüntetett szerepet tölt be úgy a balti államok polgárainak életében, biztonságában, mint a NATO történetében” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a litvániai Šiauliai repülőbázison megrendezett átadás-átvételi ceremónián. Az eseményen részt vett Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka is.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a litvániai Šiauliai repülőbázison tartott ünnepségen hangsúlyozta: a baltikumi légtérrendészeti feladatban való aktív részvétel hatalmas felelősség és megtiszteltetés is egyben, ami egyértelműen bizonyítja a Magyar Honvédség állományának magas szintű felkészültségét.

„Vezető nemzetként egy olyan feladat jelképes kulcsait vesszük most át, amely kiemelt szerepet tölt be mind a balti államok polgárainak életében, biztonságában, mind a NATO történetében. Az orosz-ukrán háború miatt ráadásul a balti légtér Európa egyik legérzékenyebb légterévé vált, ahol most NATO alárendeltségében, a magyar zászló alatt, a Magyar Honvédség egyenruhájában Magyarországot, a magyar nemzetet képviselik katonáink” – mondta a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: „mi, politikusok is érezzük a feladat súlyát, a küldetés még nagyobb felelősségét: éppen ezért nagy tisztelettel köszönöm meg Észtország, Lettország és Litvánia polgárainak bizalmát, hogy egy ilyen érzékeny pillanatban honi légterük őrzését ránk, magyarokra bízzák.”

Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány az Európát sújtó háború idején is elkötelezetten gondoskodik fegyveres erejének fejlesztéséről, hogy önmaga védelmén túl, a NATO tagjaként a szövetség alapokmányában rögzített kollektív védelemhez hozzájárulhasson. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program révén Magyarország már jövőre eléri a korábban 2024-re tervezett és a NATO által is elvárt honvédelmi kiadási szintet, s ez – mint kiemelte – a következő években is fenntartható. „A háború sok mindent átértékelt, emiatt a haderőfejlesztési programot is fel kell gyorsítani” – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A NATO tagállamok 2004 óta működő, közös állandó misszió célja, hogy egyrészt növelje a térség országai – Észtország, Lettország és Litvánia – állampolgárainak biztonságérzetét, másrészt, hogy fejlessze a szövetséges és partner erők együttműködési képességeit.

A Magyar Honvédség négy Gripen harci repülőgépe egy mintegy ötven magyar katonából álló kontingenssel, vezető nemzetként augusztus elsejétől november 30-ig Németország és Olaszország légierejével közösen teljesít szolgálatot a Litvániában található bázison.