Igazságosság és fejlődés: a rendszerváltás első költségvetése
Adócsökkentés, béremelési hullám és több rendszer teljes átalakítása szerepel a 2027-es költségvetés tervezetében, melynek főbb elemeiről Magyar Péter kormányfő beszélt a Parlamentben. Úgy fogalmazott, a kivételezettekre szabott ország helyett igazságos, fejlődő és emberséges hazát épít a kormány.
Magyarország akkor lesz erős, magabiztos és gyarapodó, ha a benne élő emberek is előre tudnak lépni. Ezért építi az igazságosság és a fejlődés alapjaira a 2027-es költségvetést a kormány. A tervezetről a miniszterelnök beszélt napirend előtti felszólalásában, mielőtt a részletes dokumentumot megküldik a Költségvetési Tanácsnak, majd beterjesztik az Országgyűlésnek.
Adók és juttatások
2027-ben 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. A kedvezmény 680 ezer forint jövedelem alatt is csökken, így a legnagyobb segítséget a legkevesebbet keresők kapják. Ezzel csaknem 2 és fél millió embernél maradhat több a fizetéséből, amiért megdolgozott.
A jövő évtől a kormány megduplázza a 19 éve változatlan összegű családi pótlékot. Ez egymillió családnak és 1,6 millió gyereknek javít az anyagi helyzetén. A családok gazdálkodását érinti, hogy megmarad a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége az átlagkeresetig. Az anyákra vonatkozó adómentesség havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lesz alkalmazható, csak az efölötti rész után kell személyi jövedelemadót fizetni. A családi pótlék megduplázása és a dolgozók adócsökkentése az eddigieknél jóval több pénzt hagy a családoknál.
A 2027-es költségvetés 123 milliárd forintot fordít a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére. Januártól senki sem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat; ez a csaknem húsz éve változatlan, eddig 28 500 forintos nyugdíjminimum esetében az összeg négyszerezését jelenti. Sávosan emelkednek a nyugdíjminimumot meghaladó, de még mindig rendkívül alacsony nyugdíjak. Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első hetének kifizetése. Emellett bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét, ami több mint 2 millió időst érint, akiknek 500 ezer forint alatti a nyugdíja. Jövőre nő a rokkantsági és rehabilitációs ellátás 10 százalékkal, és az árvaellátás 20 százalékkal. Mintegy 700 ezer idős és megváltozott munkaképességű ember kap többet 2027-től. 50 százalékkal emelkednek az otthonápolási díjak is. A vényköteles gyógyszerek áfáját már idén eltörölte a kormány, és ez megmarad jövőre is. Emellett a 2027-es költségvetés nem módosít a Babaváró Hitel, a CSOK, a falusi CSOK, vagy a rezsicsökkentés szabályain sem.
Béremelési hullám 2027-ben
Összesen 677 milliárd forintot fordít a jövő évi költségvetésből az állami szektor béremeléseire a kormány. Összesen 603 ezer közszolgálati dolgozónak kiemelten nőni fog a fizetése, régóta esedékes területek dolgozói érezhetik végre a pénztárcájukon is a megbecsülést.
Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos béremelése 123 ezer alkalmazottat érint. Folytatódik a pedagógusok bérfejlesztése. A szociális ágazat állami intézményeinél foglalkoztatottak átlagosan 17,8 százalékos emelésre számíthatnak. A rendvédelemben dolgozók számára átlagosan bruttó 15 százalékos béremelést tartalmaz a költségvetés. 21,5 százalékkal többet vihetnek haza a köznevelési intézmények nevelést és oktatást segítő, illetve technikai dolgozói. Megvalósul a közművelődésben dolgozók régóta esedékes fizetésemelése is, ők átlagosan 10,7 százalékot kapnak.
A tervezetben tízmilliárd forintot különítettek el az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére. Folytatódik a közoktatásban a pedagógusbéremelés és az igazságügyi dolgozók béremelése, ezekre összesen 178 milliárd forintot terveztek be.
Jelentősen több jut egészségügyre
Az ideinél 510 milliárd forinttal többet kap az egészségügy, ez 12,5 százalékos növekedést jelent. Az első magyar orvosnőről elnevezett Hugonnai Vilma-program részeként 10 milliárdos nagyságrenddel növelik a kórházi étkeztetésre szánt összeget, és 25 milliárd forinttal emelik a kórházak klimatizálására fordított keretet.
A dolgozók is érezni fogják a változásokat: 192 milliárd forint többlet jut béremelésre, 95 milliárddal több a nagy költségű kórházi gyógyszerek finanszírozására, 51 milliárddal több a kórházak működésére, és 38 milliárddal emelik a patikákban elérhető gyógyszerek támogatását. Új mentőautókra és mentőállomások felújítására 21 milliárd forint többletet költhetnek. Új CT- és MR-gépekre, valamint a várólisták rövidítésére húsz-húsz milliárddal, a krónikus betegek jobb gondozására pedig 11 tizenegy milliárd forinttal többet fordítanak.
Átalakulnak teljes rendszerek
Az évtizedeken át hanyagolt gyermekvédelemben az idei, mintegy tízmilliárd forintos krízisprogramra építve jövőre további húszmilliárd forint többletforrást terveztek a költségvetésbe. Ebből új és új feladatot ellátó férőhelyek kialakítására, speciális gyermekotthonok és krízisférőhelyek létesítésére is lesz lehetőség. A szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 27 százalékkal, 115 milliárd forinttal több jut, mint idén.
Jövőre többet terveznek az önkormányzatok támogatására. A 64 milliárdos többlet mellett 62 milliárd forinttal csökken a szociális hozzájárulás terhe. Budapest 50 milliárd forinttal többre számíthat a közösségi közlekedés finanszírozásában, a vidéki városok is visszakapják a hasonló feladatok támogatását célzó, összesen 10 milliárd forintot. A kormány megvizsgálja a megyei közgyűlések feladatait és működését, és megszünteti az indokolatlan párhuzamosságokat. A politikai sportállások fenntartására sem költ közpénzt jövőre az állam.
Bevételi források
Az adócsökkentés, a családi pótlék megduplázása, a nyugdíjemelés, az ágazati béremelések és a Hugonnai Vilma egészségügyi program összesen több mint 2100 milliárd forintot jelent a költségvetés kiadási oldalán. Ennek fedezetét a kormány a pazarlás leállításával, a túlárazott beszerzések felszámolásával, a politikával összefonódó cégek kedvezményeinek megszüntetésével, a kommunikációra és propagandára költött százmilliárdok megtakarításával és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a kekvák leépítésével teremti elő.
A 2027-es költségvetés az ország pénzügyeinek rendezése mellett az igazságosság helyreállítását célozza. A milliárdosok vagyonadója mintegy 15 ezer embert érint, és mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozhat.
Emellett változások várhatók a nagyvállalatok társasági adózásában: a legnagyobb, többnyire külföldi tulajdonban álló cégek mostani 9 százalékos társasági adókulcsa néhány százalékponttal nő, ha éves bevételük meghaladja a 180 milliárd forintot. Ez alatt marad a mostani 9 százalék. Átalakul a nagyvállalatok társaságiadó-támogatási rendszere azzal, hogy megvonják a kedvezményeket azoktól az idegen multiktól, amelyeknek a jelenléte nem jelent valódi társadalmi hasznot. Célzottak lesznek a fejlesztési adókedvezmények, és megkövetelik a hozzáadott értéket.
Egyenletesebbek és igazságosabbak lesznek a kiskereskedelem adóterhei is. Az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti adóalapok kulcsa 0,45 százalékra emelkedik. Ez mintegy 3000 vállalkozást érint. Évi egymilliárd forint alatt marad az adómentesség a kisebb családi boltok védelmében. A költségvetés nagyobb hozzájárulást követel az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól is. Nőni fog a bányajáradék is. Emelkednek az egészségre ártalmas termékek, valamint az égetett szesz adóterhei, és többet fognak adózni a környezetszennyezők is. Megszűnik az árrésstop, amire az infláció lassulása és az élelmiszerek átlagos éves árcsökkenése ad lehetőséget.
Az eddig 0 százalékos reklámadó kulcsa is változni fog 3,75 százalékra. Az első cégautó esetében levonható marad a gépjárműadó a cégautóadóból, de a második autó után már megszűnik ez a kedvezmény.
Ezek az átalakítások teret adnak a fejlődést megalapozó gazdasági programoknak. A már meghirdetett, bérlakás- és kollégiumi férőhelyeket célzó program mellett igazságosabb támogatási rendszert hoz a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel. A lakástakarék, valamint az energetikai felújítások támogatási és hitelrendszere is változik. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt 3550 milliárd forintot fordít a magyar kötöttpályás közlekedés megújítására. 100 milliárd jut a közutak felújítására és kátyúmentesítésére. Felülvizsgált feltételekkel folytatódnak a már folyamatban lévő nagyberuházások, így a mohácsi Duna-híd vagy az M49-es autópálya építése, illetve az M1-es bővítése.
A jövőre induló átfogó vízmegtartási programot kiegészíti, hogy a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések teljes keretét 49 milliárdról 221 milliárd forintra növelik 2027-ben. Igazi energiaforradalmat jelent, hogy a jövő évi uniós fejlesztésekben 100 milliárd forint jut az áramhálózat erősítésére. 868 milliárd forintot fordítanak hálózatfejlesztésre, szélenergiára, tárolásra, geotermiára és korszerű mérésre.
A vállalkozásokat és az innovációt szolgáló uniós fejlesztési források 2027-ben 116 milliárd forinttal nőnek, összesen 230 milliárd forintra. A Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogrammal és a kapcsolódó támogatásokkal a hazai vállalkozások beruházásait, tudásbővítését, exportját és beszállítói fejlődését segíti a kormány.
Új gazdasági-társadalmi megállapodás
A korábban elhallgatott költségvetési hiánnyal, a használhatatlan és érvénytelen számokkal, az elszállt finanszírozási kamatterhekkel, a politikai alapú kivételezéssel szemben a kormány partnerséget és együttműködést ajánl a magyar vállalkozásoknak. A 21. századi magyar New Deal egyenlő működési feltételeket, átlátható gazdálkodást és kiszámítható jövőt kínál a tisztességes versenyért, a kartellek és a korrupció felszámolásáért cserébe.
A 2027-es költségvetés megvalósítása azt is jelenti, hogy egy év alatt az idei év végi 7,5 százalékos államháztartási hiány 4,9 százalékra csökken, miközben 300 milliárd forintos biztonsági tartalék is marad a váratlan helyzetekre. A 2027-es költségvetés tervezetével a TISZA a négyéves kormányzati ciklusra tett vállalásaiból több mint hetvenet teljesít.