Balczó Bertalan - a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol a Vadonleső Program fennállásának tizenötödik évfordulóját is ünnepelték – ismertette, hogy a Vadonleső Program elsődleges célja másfél évtized alatt nem változott. Legfőbb törekvése, hogy a természet értékeire fogékony társadalom minél nagyobb részét aktívan bevonja a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok megfigyelésének és előfordulásuk feltérképezésének izgalmas, ámde felelősségteljes munkájába.

Az agrártárca és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által működtetett programban közreműködik a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert is. A kezdeményezésben kulcsfontosságú szerepet töltenek be az önkéntesek által gyűjtött adatok, amelyek aktívan hozzájárulnak a természetvédelmi szakemberek munkájához. A program keretében eddig összesen 17 267 megfigyelés érkezett, az adatszolgáltatók száma pedig meghaladta a háromezret – tette hozzá a helyettes államtitkár. 

Elmondása szerint jelenleg a program 18 könnyen felismerhető, védett vagy fokozottan védett, valamint közösségi jelentőségű állat- és növényfaj megfigyelésére fókuszál, mint például a mókus, a hóvirág vagy a nagy szarvasbogár. A bejelentések azonnal megjelennek a program weboldalán és mobilalkalmazásában, ami nagyban hozzájárul az önkéntesek motivációjához. 

Rávilágított, hogy az önkéntesek áldozatos munkájának köszönhető számos új adat került napvilágra. Erre példa a foltos szalamandra megfigyelései, ahol az önkéntesek által gyűjtött adatok országos lefedettsége gyorsan meghaladták a hivatásos zoológusok által 150 év alatt gyűjtött adatok mennyiségét. 

Balczó Bertalan megjegyezte, hogy a programhoz szorosan kapcsolódik az Év Emlőse kezdeményezés, amely tíz éve indult el. Az Év Emlőse programsorozatok keretében kiírt pályázatokra több mint tízezer pályamunkát – rajzokat, képregényeket, meséket, videoklipeket – küldtek be kicsik és nagyok, és százezrekhez jutott el a program üzenete a médián és személyes találkozásokon keresztül.