Nagy Márton hozzátette, hogy a repülőtér bővítéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésének finanszírozási lehetőségeit még vizsgálják, de a tervezéseket mielőbb el kell kezdeni, hogy 2032-ben megnyílhasson a 3-as terminál. A tervezési-kivitelezési ütemtervek ősszel elkészülhetnek, különösen a gyorsvasút kiépítése jelent komoly műszaki kihívást, mert minden bizonnyal le kell majd vinni a vonalat a föld alá. Az már most biztos, hogy a repülőteret kiszolgáló, forgalombővítéshez szükséges közúti-vasúti fejlesztések költsége meghaladhatja az 1 milliárd eurót.
A kiadásokra a 2025-ös költségvetésből is lehet keret, de az állami támogatás mellett piaci szereplők, például koncessziós üzemeltetés is elképzelhető - közölte. Nagy Márton elmondta, hogy harmadik félként a katari állami befektetési alap is tulajdont szerezhet a budapesti repülőtérben. Erről a mostani tulajdonosok együtt döntenek majd, a harmadik fél részesedése 10 százalék alatti lehet – közölte.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a repülőtér 3,1 milliárd eurós vételára reális, a piaci várakozásoknak megfelel, a résztvevő felek a tulajdonrészükkel arányos kifizetést vállaltak, így lett a magyar államra jutó rész 2,48 milliárd euró. Ennek fedezetét egyenlő arányban a költségvetésből, EXIM-hitelből és nem stratégiai jelentőségű állami vagyonelemek értékesítéséből fedezték. A hitelezői konzorcium az előző tulajdonos 1,44 milliárd eurós kölcsönét meghosszabbította.
A tárcavezető szerint a légi kikötő óvatos becsléssel is elérheti az évi 20 milliós utasforgalmat az évtized végére, ha megvalósulnak a fejlesztések. Az üzemeltetési jogköröket gyakorló Vinci ideális társbefektető, hiszen több mint 70 repülőteret üzemeltet több mint egy tucat országban, míg a korábbi 4-5 repülőteret működtetett, résztulajdonosként pedig maga is a legjobb eredményben érdekelt – hangsúlyozta.
Újságírói kérdésre válaszolva Nagy Márton közölte, hogy a légitársaságokat terhelő különadó januártól megszűnik Magyarországon.
Megosztom