Az egyeztetésen az ellenzéki pártok nem képviseltették magukat, de a Fidesz és KDNP frakció észrevételeivel és javaslataival sikerült a törvénytervezetet kiegészíteni és módosítani.

A frakciók közötti megbeszélés célja arra irányult, hogy megismertesse a törvényjavaslat szakmai hátterét, valamint kikérje a pártok véleményét és javaslatait. A kormányzati cikluson átívelő törvénytervezet – az Alaptörvény kilencedik módosítását követve, annak hatályba lépéséhez igazodva – a megváltozott biztonságpolitikai kihívásokra időben és hatékonyan reagálni képes társadalom és állam koncepciójára épít.

A törvényjavaslat a fokozatos átmenet szabályozását helyezi előtérbe azzal az elsődleges céllal, hogy a jelenleg már meglévő ágazati intézkedési jogkörök össz-kormányzati felelősségre épülő összehangolását, hatékonyságának növelését biztosítsa.

E szabályozási koncepció a mindenkori kormányzati felelősség jegyében, az intézkedési lehetőségek szükséges és arányos alkalmazhatóságára irányul annak érdekében, hogy a kormányzati reagáló képesség emelését a jogállamiság követelményével, különösen a parlamenti és alkotmánybírósági kontroll által ellenőrizhető módon biztosítsa. A törvénytervezet kidolgozásának további célja, hogy kellő felkészülési időt biztosítson a kapcsolódó további törvényi szabályozások előkészítésére, a végrehajtási kormányrendeletek kidolgozására, valamint az új működési rend begyakorlására.

A törvényjavaslat – a címében is tükröződő módon – a védelmi és biztonsági kihívások komplex rendszerben történő kezelésére irányul, tükrözve a haza védelméért viselt össztársadalmi felelősséget.

Ennek körében, a benyújtásra előkészített törvényjavaslat főbb elemei a válság-reagálás elveit és kereteit, az állami intézmények kapcsolódó feladatait, az állampolgárok és gazdálkodó szervezetek védelmi és biztonsági feladatokba való bevonásának intézményrendszerét érintik. Hangsúlyos elem a kialakításra kerülő rendszer működőképességének biztosíthatósága érdekében a felkészülési és riasztási rendszerek jelenleg hatályosnál fokozottabb mértékű összehangoltsága. Az össztársadalmi érdeket képviselő védelmi és biztonsági rendszerek működése a társadalmi ellenálló képesség emelése következtében a NATO és EU válságreagáló-rendszerekhez való kapcsolódást is szolgálja. 

A szabályozás fokozatossági és arányosítási elemeinek célja abban foglalható össze, hogy a többféle egyidejű kihívás kezelésére is alkalmassá tett állami válságkezelési rendszer működése biztosítsa a társadalom folyamatos működését, lehetőség szerint a különleges jogrendi szabályok bevezetése nélkül is.

A törvényjavaslat a több éves összehasonlító szemléletű szakmai előkészítés, ezen belül a legutóbbi vörösiszap, a 2013. márciusi szélsőséges időjárás, az elmúlt száz év legnagyobb dunai-árvíze, a 2015-ös tömeges migrációs okozta helyzet és a COVID-19 válságkezelés tapasztalatainak összehangolására épül.

Az új szabályozás érdemi parlamenti vitáját nagymértékben elősegítette volna, ha az ellenzéki pártok elfogadták volna a szakmai alapokon nyugvó szabályozási célokra vonatkozó egyeztetésen való részvételt, hiszen az ország és állampolgárainak védelme nem pártpolitikai, hanem össztársadalmi, nemzeti ügy.