„A keresetek érdemi növekedésével párhuzamosan évről-évre egyre kevesebben dolgoznak a kötelező legkisebb bérért Magyarországon” – nyilatkozta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, 2017-ről 2020-ra 35 százalékkal, 250 ezer fő alá csökkent a minimálbéren foglalkoztatottak létszáma. 2010 óta a legkisebb bér a visegrádi országok közül a legnagyobb, és uniós összevetésben is az élmezőnybe tartozó mértékben nőtt hazánkban.

A kormány kezdeményezésére 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően a minimálbér négy év alatt 45, a garantált bérminimum pedig több mint 63 százalékkal emelkedett, ami a magasabb bérszinteket is látványosan növelte. Az intézkedések eredményességét jól mutatja, hogy a bruttó és nettó keresetek a jelzett időszakban egyaránt 50 százalékkal nőttek. A béremelkedést a kormány a munkáltatói adóterhek jelentős mérséklésével is támogatta. A szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent, ami évente több százmilliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.

Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány megvédi a munkaalapú társadalom kiépítésében elért eredményeket. Az elmúlt évtizedben több mint 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a bérek is kimagasló mértékben emelkedtek Magyarországon. Több mint kétszeresére nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum is, előbbi összege 119, utóbbié 135 százalékkal nagyobb most, mint 2010-ben volt.

„A hazai munkavállalók kevesebb mint öt százaléka kapja kézhez a legkisebb bért. Az Európai Unió tagállamai közül nemzeti valutában számolva Magyarországon emelkedett a negyedik legnagyobb mértékben a minimálbér 2010-ről 2020-ra. 2010 óta négyszer akkora mértékben nőttek a reálbérek, mint a baloldali kormányok megelőző nyolc éve alatt. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai bérszínvonal dinamikus emelkedése minden nehézség ellenére idén is folytatódik” – tette hozzá az államtitkár.

(ITM)