Hankó Balázs közölte: a világ 30 ezer egyeteme közül 12 magyar egyetem szerepel a legjobb öt százalékban, míg három intézményt - Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Debreceni Egyetem (DE) - a legjobb két százalékban jegyeznek. A Quacquarelli Symonds (QS) világranglistán öt paraméter vizsgálnak: az oktatási kiválóságot, a kutatási kiválóságot, az ipari bevételt, a nemzetközi teljesítményt és a reputációt - sorolta a miniszter, kiemelve: az elmúlt öt évben szinte mindegyik mutató esetében komoly előrelépések történtek.

Hankó Balázs felidézte: öt évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar felsőoktatás megújulása. A kormány hallgatott az egyetemi szenátusokra, amelyek rugalmasabb, teljesítményorientált, autonómabb modellt szerettek volna - mondta, jelezve: az alapítványi modell eredményei ma már számos skálán mérhetőek. A miniszter tájékoztatása szerint a nemzetközi publikációk száma az elmúlt évek során ötven százalékkal emelkedett, megduplázták az ipari bevételeket, jobb lett az egyetemek gazdasággal folytatott együttműködése, egyre több külföldi hallgató érkezik Magyarországra, a szabadalmak száma pedig meghétszereződött.

Hankó Balázs véleménye szerint a reputáció terén "alul vannak pontozva" a magyar egyetemek, ami annak következménye, hogy a magyar egyetemeket "morális és jogi alapot nélkülözve" kizárták az európai hallgatói és kutatói csereprogramokból. "Én ezt Brüsszel-faktornak hívom" - jegyezte meg a miniszter, aki hangsúlyozta: Brüsszel lépésére válaszként a magyar kormány saját, jobb programokat hozott létre. A HU-rizont és a Pannonia program a nemzetközi kapcsolatok építését szolgálja - mondta. "Brüsszel próbál minket bezárni, visszanyesni, de a magyar egyetemek mennek előre a ranglistákon" - fogalmazott Hankó Balázs.

A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy "bosszúhadjárat folyik" Brüsszelben a magyar egyetemekkel szemben, de az intézmények ebben az ellenszélben is jól teljesítenek. Közölte: demográfiai szempontból Magyarország a 96. helyen áll a világban, de az innovációs teljesítmény alapján a 33. helyen szerepel, a lakosságarányos Nobel-díjasok számát illetően pedig a 11. helyen. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal létrehozták az Élvonal Alapítványt, amely a legkiválóbb magyar kutatókat hívja haza, és kapcsolja össze a tehetségekkel. Hankó Balázs kitért arra is, hogy a magyar egyetemeken valóban használható tudást kapnak hallgatók, mert a fenntartó alapítványokban olyan szakemberek vannak, akik a gyakorlati életből érkeznek. A magyar diploma másfélszeres bérszorzót jelent és 42 napon belüli elhelyezkedést biztosít - fűzte hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: Brüsszel a magyar szenátusok döntésével szemben harcol, és ebben a Tisza Párt brüsszeli oldalon van, azaz "lábbal tiporja a magyar egyetemek autonómiáját". Ezzel szemben a kormány az egyetemek döntésének szeretne érvényt szerezni - húzta alá Hankó Balázs.