A tárcavezető szerint a világ figyelme egyre inkább a magyar felsőoktatás felé fordul. Mint mondta, ezt jól mutatja, hogy a héten rendezett Világoktatási Fórumon - amelyen 135 ország felsőoktatási miniszterei vettek részt - kizárólag a magyar felsőoktatás volt olyan téma, amely két külön felszólalásban is megjelent. Elmondása szerint ez annak köszönhető, hogy a megújult magyar egyetemek az elmúlt években látványos előrelépést tettek a nemzetközi rangsorokban. "Ma már tizenkét magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában, egy az első egy, három pedig a legjobb két százalékban. Megdupláztuk tudományos teljesítményünket, és 44 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai, agrár- és orvostudományi területeken" - hangsúlyozta a miniszter.

A fórum résztvevői különösen arra voltak kíváncsiak, hogyan sikerült a magyar felsőoktatásnak szoros kapcsolatot kialakítania a gazdaság szereplőivel a megújított, alapítványi modell keretében - mutatott rá. Mint elmondta, ebben a rendszerben a kuratóriumokban olyan elismert társadalmi és gazdasági szereplők kapnak helyet, akik aktívan hozzájárulnak az egyetemek tudományos életéhez is. Ugyanakkor a magyar modell nemcsak a gazdasággal való együttműködésben, hanem az oktatási kiválóság megteremtésében is jól teljesít - különösen a szakképzés és az egyetemek közötti együttműködés erősítésével. A miniszter rámutatott: jelenleg 46 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, a cél pedig az, hogy számuk a következő években elérje a 80 ezret. Magyarország - tette hozzá - egyre vonzóbb célpont a külföldi fiatalok számára, hiszen olyan diplomát szerezhetnek, amely nemzetközi szinten is versenyképes.

Hankó Balázs beszámolt arról is, hogy hétfőn találkozott a Pannónia Ösztöndíjprogram résztvevőivel, akik az Egyesült Királyság vezető egyetemein tanulnak magyar állami támogatással, majd tanulmányaik befejeztével Magyarországon folytatják kutatói vagy oktatói munkájukat. Hangsúlyozta: bár az Európai Unió jogtalanul kizárta a magyar diákokat az Erasmus-, a kutatókat pedig a Horizon-programból, Magyarország sikeresen indított saját, működő alternatívákat. Előadásaiban ezek eredményeiről is beszámolt, köztük a Szegedi és a Cambridge-i Egyetem közös kutatásáról, amely a nanoműanyagok környezetszennyező hatásának vizsgálatával foglalkozik.