Hankó Balázs kiemelte: az ország gazdasági és szellemi fejlődése elsősorban a tudomány fejlődésétől, tudományos teljesítményétől függ, és ezt segíti elő a doktori képzés erősítése, fejlesztése. Magyarország innovációs teljesítménye, tudásgazdagsága azon múlik, hány doktorandusza, kutató-fejlesztője van az országnak. A képzéseknek sokkal erősebb együttműködésben kell megvalósulniuk a gazdasági szereplőkkel - mondta. Az államtitkár közölte:
Magyarország az innovációs világranglistán a 34. helyről a 33.-ra jutott előre, és az egyetemeink is jól teljesítenek a rangsorokban. A cél az, hogy a doktori képzés során erősödjön a gyakorlati, az iparral összefüggő képzés, így elérhető, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön Európa tíz és a világ huszonöt legjobb innovátora közé, és legyen magyar egyetem a top100-as egyetemi rangsorban 2030-ra.
Hankó Balázs beszámolt arról, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetségével tavaly tavasszal megkötött stratégiai megállapodás hét pontjából hetet teljesítettek. A vállalásban szerepelt, hogy az új nemzeti kiválósági programban 3,5 milliárd forint támogatást biztosítottak az ösztöndíjrendszerhez, a vállalatok és a doktori képzés összekapcsolása részeként már nemcsak a tudományos közlemények, hanem a szabadalom is doktorit ér. Ezen kívül megteremették annak lehetőségét, hogy ha egy vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, akkor a képzés költségének felét az állam átvállalja, erre 5,1 milliárd forint áll rendelkezésre a Kooperatív Doktori Program keretében. Az államtitkár ismertetése szerint megszüntették az állami ösztöndíjas doktori képzések létszámkeretét azért, hogy a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területén bármennyi doktorandusz felvehető legyen.
A hallgatók kérését figyelembe véve a kormány lehetőséget teremtett arra, hogy a doktori idő beleszámítson a nyugdíjba; az állam a nyugdíjjárulék felét átvállalja, az egyetemeket pedig arra biztatják, hogy a másik felét vállalják át - mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után indulhatnak doktori képzésben. Hankó Balázs jelezte:
Bővülnek az ösztöndíjak. Egy módosítás révén idén nyártól az egyetemek, az egyetemeket fenntartó alapítványok és az állam is kiegészítheti ezt az ösztöndíjat, amire bíztatják is a képző intézményeket. Továbbá a doktori képzésben résztvevők hitelképessége javul azzal, hogy az ösztöndíj és az azokat kiegészítő összegeket is számítanak majd egy hitelfelvételnél, ezzel is segítve a doktoranduszok "életindítását".
Hankó Balázs hozzátette: a cél az, hogy az egymillió lakosra jutó kutatók-fejlesztők számát a jelenlegi hatezerről kilencezerre emeljék 2030-ra.
Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács elnöke arról beszélt, hogy világszerte verseny van a magasan képzett szakemberekért, és ebben a versenyben történő helytállás az alapja egy ország gazdasági-társadalmi felemelkedésének. Ennek egyik pillére, a magas színvonalú posztgraduális képzés, amihez nagy segítséget nyújtanak a szóban forgó kormányzati intézkedések, a másik fontos elem a frissen végzett doktoranduszokat itthon tartása, valamint a külföldi hallgatók ide vonzása.
Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke kifejtette, érdekképviseleti tevékenységük mellett feladatuknak tartják azt is, hogy a doktori képzésben részt vevőknek olyan kutatói életpályát biztosítsanak, amely lehetővé teszi az utánpótlást, a fejlődést, ahol a szakmai és anyagi ösztönzők is megjelennek. Szoros szakmai kapcsolatban állnak a doktori tanáccsal, a hallgatókkal, javaslataikat velük közösen juttatják el a minisztériumhoz. Örömét fejezte ki, hogy a tárca támogatta a javaslataikat. Jelenleg több mint tízezer hallgató tanul a képzés legmagasabb szintjén, tehát a doktori képzésben - közölte Molnár Dániel, hozzátéve, a változásokat folyamatosan monitorozzák majd.
Hankó Balázs a sajtótájékoztató végén gratulált Karikó Katalin biokémikusnak az orvosi-élettani Nobel-díj elnyeréséhez.
Megosztom