Hankó Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVKI) szervezésében Diploma és gyermekvállalás címmel rendezett konferencián a tanulás, az életkezdés, a család és a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozta, rámutatva: Magyarország az a hely, ahol a tanulás és a család egyszerre jelent biztos alapot az élethez. A miniszter egyebek között a fiatalok személyijövedelemadó-mentességét, a családi adókedvezményeket, illetve a lakhatási támogatásokat emelte ki. A gyermekvállalás nem lemondás valamiről, hanem döntés valami mellett, és a kormány támogatja azokat a fiatalokat, akik egyik álmukról, a tudásról és a családról sem mondanak le - mondta Hankó Balázs, aki célként fogalmazta meg, hogy tanulmányaik végén a fiatalok ne falba ütközzenek, hanem kaput találjanak a munka világába, a felnőtt életbe, a családalapításba.

A tárcavezető különös hangsúllyal említette a megújult, nemzetközi erőtérben is kiemelkedően teljesítő magyar egyetemeket. "Hozzáférési fordulatról" is beszélt, tekintettel arra, hogy a felsőoktatásban ma mintegy 330 ezren tanulnak, a több mint 129 ezer felvételizőből minden második vidéki egyetemre jelentkezik és 50 százalékkal nőtt a hátrányos helyzetből felsőoktatásba jelentkezők száma. A gyermekvállalás és családalapítás után is megéri diplomát szerezni, mivel az a munkaerőpiacon ma másfélszeres bérszorzót és azonnali elhelyezkedést jelent - mondta, hozzáfűzve, hogy a diákhitel és a diplomás gyed konstrukciója is segít abban, hogy ne kelljen választani a tanulás és a munka, a karrier és a család között. Az adócsökkentés eredményeként 2010 óta összesen mintegy 4500 milliárd forint maradt a családoknál - tudatta. Hankó Balázs elmondta, hogy a 2010-es gyermekvállalási arányokhoz képest 200 ezerrel több gyermek született és miközben Németországban minden harmadik, Franciaországban pedig minden negyedik születés migrációs hátterű, addig Magyarországon ilyen gyakorlatilag nincs.

A magyar családpolitika alapja a hagyományos család értéke melletti kiállás, a gyermeket vállaló családok anyagi biztonságának biztosítása és az édesanyák támogatása - tette hozzá. A kormány 2011-től a családi adókedvezményt kiterjesztette az egy- és kétgyermekes családokra, 2016-tól megduplázta a kétgyermekesek adókedvezményét, 2022-ben bevezette a 25 év alattiak szja-mentességét, 2023-tól pedig szintén szja-mentességet biztosít a 30 éves koruk betöltése előtt gyermeket vállaló nők számára - sorolta. Szólt a hamarosan bevezetendő csed extráról is és kijelentette: a fiatal generációk támogatása nemzetstratégiai kérdés, Magyarország akkor lesz 10-20 év múlva versenyképes és élhető, ha most lehetővé tesszük a tanulás, a munka és a család összehangolását.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás lehetőséget ad a tanulás és a családalapítás összehangolására. A felsőoktatásban tanulók között magasabb számban vannak nők, mint férfiak. A világ számos országából érkeznek a magyar felsőoktatásba nők és a fiatal nők körében elsősorban az oktatói, kutatói pálya a népszerűbb - ismertette. 2240 képzésből 361-en kizárólag női hallgatók vesznek részt, míg 251 olyan képzés van, ahol nincs női hallgató. A kedvezmények közül az államtitkár a 30 év alatti házas és gyermeket nevelő hallgatók állami ösztöndíjas finanszírozását, a rugalmas tanulási formákat, a tanulmányok idején is igénybe vehető gyermekgondozási támogatásokat, a családbarát felsőoktatási intézményeket, illetve a diákhitel elengedését emelte ki. Elmondta ugyanakkor, hogy a megújult felnőttképzési rendszerben valamivel több férfi vesz részt, mint nő és a felnőttképzési jogviszonyban a villanyszerelő, a kereskedelmi értékesítő és a szakács a három legnépszerűbb szakma.

Varga-Bajusz Veronika a fiatalok életkezdési támogatásaként emelte ki a januártól felvehető munkáshitelt, amelynek összege akár négymillió forint is lehet, visszafizetését pedig a harmadik gyermek születését követően teljesen elengedik.

Koncz Zsófia, a KIM családokért felelős államtitkára a család és munka közötti egyensúly megteremtésének témakörét állította előadása fókuszába, hangsúlyozva, hogy sehol a világon nincs ennyire komplex, átfogó rendszer. Ezt az ország gazdasági ereje teszi lehetővé, amely nagyban köszönhető a 2010 óta megteremtett egymillió új munkahelynek - tette hozzá. Elmondta azt is: a család és a munka egyensúlyának megteremtésében fontos mérföldkőnek tartja a bölcsődei hálózat fejlesztését. Az államtitkár azt is mondta: a magyar uniós elnökség keretében megtartott konferencián jelentős érdeklődés övezte a magyar családtámogatási, otthonteremtési rendszert, sőt még az amerikai elnökválasztási kampányban is méltatták a magyar családtámogatási rendszer egyik elemét. Úgy folytatta: minden észrevételre igyekeznek reflektálni és ha szükséges egyes támogatási elemeket korrigálnak.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, a GVKI munkatársa szerint a termékenységi mutató javulásában a szegénység csökkentése az egyik legfontosabb tényező és ebben a tekintetben jelentős előrelépésként értékelte a diplomások arányának növekedését. Kiemelte, hogy Magyarországon a foglalkoztatási ráta Európában a negyedik legmagasabb. A diplomás szülő nők aránya ma 30 és 35 éves kor között a legmagasabb. Az a cél, hogy a fiatal felnőttek minél korábban és minél könnyebben hozzák meg a döntést a gyermekvállalásról - hangsúlyozta.