A kormányfő a közmédia brüsszeli stúdiójában nyilatkozva megerősítette, az ortodox karácsony idejére néhány napos tűzszünetet és nagyszabású fogolycserét javasol.
Elmondta, békemisszióval kezdte Magyarország uniós elnökségét, és a végén "futott" még egy utolsó kört ez ügyben. Járt az Egyesült Államok megválasztott elnökénél, hosszan beszélt az oroszok elnökével, és személyesen tárgyalt a török elnökkel is, mivel Törökország eddig az egyetlen sikeres közvetítő, a gabonakihozatal területén békét tudott teremteni - közölte.
A miniszterelnök javaslatát úgy indokolta: ha már idén nem lesz nagy, átfogó béke, ha hosszabb és tartós tűzszünetre sem hajlandók a felek, akkor legalább legyen egy karácsonyi tűzszünet. Ez nem Istentől elrugaszkodott gondolat, hiszen még az első világháborúban is meg tudtak egyezni karácsonykor a szembenálló felek, hogy legalább néhány napig nem haljon meg senki a fronton - mutatott rá.
Orbán Viktor szerint miután néhány napról van szó, a tűzszünettel kapcsolatos stratégiai ellenvetések - miszerint az ellenfél ezen idő alatt majd átcsoportosít - elesnek.
A karácsonyi tűzszünet arról szólna, hogy nem reménytelen egy rövid távon elérhető béke és tűzszünet Európában, mert ha sikerül ezt néhány napra létrehozni, akkor tető alá lehet ezt hozni karácsony után, egy hosszabb tárgyalás eredményeképpen is - mondta.
Hozzátette, az orosz elnököt sikerült rávennie, hogy fontolja meg a javaslatát, az ukránok meg inkább ösztönből reagáltak, de ha leülnek és átgondolják a javaslatot, könnyen megváltoztathatják álláspontjukat, "azt hiszem, nekik is érdekük lenne ez".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a tűzszüneti javaslatra tett nyilatkozatáról azt mondta, semmilyen provokációnak nem szabad felülni, "nekünk ezt nagyvonalúan kell kezelni", mert egy olyan ország vezetőjéről van szó, amely bajban van, területén idegen csapatok vannak, elfoglalták 18-20 százalékát, sok millió embert vesztett, mert elhagyták az országot, meghalt több százezer ember, tele van sérültekkel, sebesültekkel, özvegyekkel, árvákkal, és szétlőtték az energetikai infrastruktúrát, továbbá nem lehet látni, a jövőben miből fog megélni az ország.
Egy ilyen helyzetben lévő ország vezetője néha mond ingerült dolgokat - tette hozzá.
Orbán Viktor arról beszélt: két fontos esemény zajlik párhuzamosan. Az egyik, hogy az erőviszonyok napról napra változnak a frontvonalakon az oroszok javára és az ukránok rovására. A másik, hogy megváltozik Washington, a nyugati civilizáció főhadiszállása. Ezek a változások jók lesznek a nyugati világ számára. Normálisabb életünk lesz, mint korábban volt - értékelt.
"Ez a két új fejlemény bennünket, magyarokat mindenképpen óvatosságra int, azt gondoljuk, hogy ha ilyen nagy jelentőségű változás következik be hamarosan, akkor nem érdemes azt hajtogatni, hogy mi függetlenül a nagy változásoktól ugyanazt fogjuk csinálni, mint eddig" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "rajtunk kívül más nemigen gondolkodik így Brüsszelben".
Ugyanakkor az európai nemzeti vezetők - nyilván a saját választóik nyomására is - érzik, hogy le kell zárni a háborút, és egy tartós, kiszámítható biztonsági rendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy Európa újra meginduljon a gazdasági fejlődés útján. Az embereknek elegük van a háborús helyzetből, elegük van az inflációból, a szankciókból - tette hozzá a miniszterelnök.
Ezzel szemben az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban az elmúlt héten "mindennek az ellenkezője történt", az Európai Parlament legnagyobb pártjai kötöttek egy paktumot, és írásba foglalták, hogy ők ezentúl is mindent úgy fognak csinálni, mint eddig: támogatják a migrációt, a gendert, a háborút. "Tehát őket nem zavarja, hogy a brüsszeli buborékon kívül hogyan változik a világ, ők menni akarnak előre" - fogalmazott, kijelentve: ez azt mutatja, hogy a legnagyobb problémák ma Brüsszelben vannak.
Orbán Viktor szólt arról is: amerikai tárgyalása során azt az információt kapta, hogy Európa és Amerika együtt 310 milliárd eurót költött eddig a háborúra. Ez hatalmas összeg, amiből csodákat is lehetett volna tenni - mondta. Példaként említette, hogy ebből a pénzből "egyetlen mozdulattal", egy-két év alatt fel lehetne zárkóztatni a nyugat-balkáni országokat az európai életszínvonalra, vagy olyan fejlődést lehetett volna elérni a migránsokat kibocsátó Száhel-övezetben, hogy a migránsoknak érdemes legyen otthon maradni ahelyett, hogy Európába jönnek. Ezt a pénzt az európai biztonságot garantáló befektetésekre, fegyvergyárakra vagy az európai gazdaságra is lehetett volna fordítani - sorolta.
Orbán Viktor kitért arra, az uniós paktumban szerepel, hogy Ukrajnát nagyon gyorsan fel kell venni az EU tagállamai közé. Erre minden olyan ország, amelynek jelentős mezőgazdasága van, azonnal és negatív módon reagált - jelentette ki, rámutatva: ha bekövetkezik Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba a mezőgazdaságból élők helyzetének rendezése nélkül, akkor az európai gazdák tönkre fognak menni, és akkor nekünk is "kapaszkodni kell", hogy meg tudjuk menteni a magyar mezőgazdaságot, és a mezőgazdaságból élő magyar családokat. Ezért az elkapkodott, átgondolatlan, gyors folyamat semmiképp nem támogatható - mondta a miniszterelnök.
Hozzátette, a Patrióták között sok olyan állam van jelentős pártok képviseletén keresztül, ahol az agrárium erős; az olaszok, a franciák, az osztrákok, a magyarok vagy a lengyelek mind olyan nemzetek, amelyek rendkívül érzékenyek a mezőgazdaságra, és az abból élő családok millióinak jövőjére.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy léteznek a világban globális hálózatok, amelyek egyszerre több országban gyakorolnak komoly befolyást a közélet, a politika és a gazdaság eseményeire. Az egyik a Soros-hálózat, amely két főhadiszállása közül elvesztette Amerikát.
A "Soros-birodalom által megtestesített liberális élet- és világszemlélet, hatalmas hálózat és világerő" most kiszorul Amerikából, és már csak Brüsszel van a kezében. De Brüsszel a kezében van, "ide vonul vissza" - emelte ki.
A jövő kulcsa, hogy Brüsszelben a Patrióták, akik ellenzékben vannak, többséget tudnak-e belátható időn belül szerezni, "vissza tudjuk-e venni Brüsszelt Soros Györgytől" - fogalmazott a miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy erősebb vagy gyengébb lett-e Európa a magyar elnökség alatt, a miniszterelnök azt felelte: "még megvan".
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar elnökség megoldott néhány problémát, amelyeket korábban évekig vagy évtizedekig nem sikerült, és ez osztatlan elismerést váltott ki.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen - akit, mint mondta, nem nevezne Magyarország-rajongónak - és több olyan ország vezetője, akik egyáltalán nem szimpatizálnak Magyarországgal ettől függetlenül elismerték azt a rengeteg munkát, amit a magyar fél belefektetett az elnökségbe - mondta.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a bizottság elnöke "nyilvánosan is ráütötte a minősítő pecsétet a magyar elnökségre".
Az eredmények közül Orbán Viktor kiemelte: tíz-egynéhány éve nem tudták megoldani Románia és Bulgária felvételét a schengeni térségbe, ez most sikerült. A románok és a bolgárok sorsközösségben vannak velünk. Bár a románokkal való viszonyunk "színes és ellentmondásos", Magyarországnak nem a hátráltatás, hanem egymás segítése a célja - jegyezte meg a kormányfő, és úgy fogalmazott: Románia schengeni tagságát a magyar elnökségnek sikerült "kitárgyalnia".
Emellett nagy teljesítménynek nevezte, hogy a nyugat-balkáni térségben, élén Szerbiával, ahol két és fél éve nem történt érdemi lépés az unióhoz való közeledés szempontjából, mindegyik országgal sikerült "egy, kettő vagy három lépést is tenni". A befagyott viszonyokat sikerült feltörni - mondta.
Orbán Viktor úgy értékelt, az európai politika közelebb került a valóságos problémákhoz a magyar uniós elnökségnek köszönhetően, a féléves magyar elnökség kicsit visszaadhatta a hitet a teljesítmény, a munka jelentőségében.
Ha azt akarjuk, hogy az európai emberek jobban éljenek vagy meg tudják védeni a már elért életszínvonalukat, a versenyképességet javítani kell - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, az ehhez vezető út legfontosabb kérdéseiben sikerült a 27 uniós tagállamot egyezségre bírni.
Ez azt jelenti, hogy van egy munkatervünk, egy akciótervünk a versenyképeség helyreállítására, amit a mi munkánk eredményeképpen mindenki elfogadott. Ez egy olyan közös bázis, amelyből kiindulva el lehet kezdeni a versenyképesség helyreállítását - fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról beszélt: a modern időkben ahhoz szoktunk hozzá, hogy a munka beszéd, kommunikáció, és egyre kevesebb szó esik a teljesítményről, a valódi történésekről. Brüsszel elszakadt a valóságtól, amiben élünk. Itt olyan nyelvet, olyan jogrendszert, olyan politikai formákat alkalmaznak, amelyekkel nagyon nehéz hatást gyakorolni a valóságra - értékelt a miniszterelnök.
A 2025-os magyar költségvetésről szólva kiemelte: sok munka volt a büdzsé kidolgozásában, ráadásul jövő márciusban váltás lesz a jegybank élén.
Azt mondta, Matolcsy György személyében egy olyan "korszakos közgazdász" távozik az elnöki posztról, aki a devizahiteles családok százezreit mentette ki a csődből, és számos újdonságot vezetett be a magyar gazdaságpolitikában.
Orbán Viktor hozzátette, Matolcsy György helyére Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter lép, a tárca beolvadásával pedig egy egységes, nagy gazdasági csúcsminisztérium jön létre Nagy Márton vezetésével, aki nem politikus, hanem kifejezetten közgazdász, gazdasági szakember, "a dolgok megcsinálásának az embere", aki véghez viszi, amit elvállalt. Példaként említette, hogy az új gazdaságpolitikát és a hozzá kapcsolódó akciótervet már Nagy Márton alkotta meg.
A legfontosabb, hogy repülőrajtot vegyünk - fogalmazott a miniszterelnök. Kijelentette: a jövő évi költségvetésnek igazán az a feladata, hogy már januártól megszülessenek azok az intézkedések, amelyekből a családok, a munkaadók, a munkavállalók, a kis- és középvállalkozások is érzik, hogy a háborúnak vége van, egy békeidőszak kezdődik. Ehhez igazodik az új magyar gazdaságpolitika, aminek az első jelei már bekopogtatnak az ajtón - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: az intézkedések nagy része már január elejétől érezhető lesz a családok életében.
Megosztom