Az államtitkár kitért arra, hogy gyepeink állapota közel 18 ezer állattartó gazdálkodó munkáját befolyásolja, hiszen a húsmarha- és juhtartás eredményessége szorosan kapcsolódik a gyepgazdálkodás eredményességéhez. A legeltetés és kaszálás színvonala központi kérdés az állatok takarmányozásában. A húshasznú tehénlétszám erőteljes növekedése napjainkra meghozta a legeltetés térhódítását, a juhtartás hagyományosan komoly gyephasználó, ezért került elő a téma gondozásának szükségessége.

Feldman Zsolt hangsúlyozta: a hazai gyepek jelentős természetvédelmi értéket jelentenek, mintegy felük védettséget élvez. A klímaváltozás már jelen lévő negatív hatásai miatt is kulcskérdéssé válik gyepeink jó állapotban tartása, hiszen a gyakorlatban reagálni kell a mind hosszabb vízhiányos időszakokra. A hazai kutatások során azt találták, hogy az extenzív, legeltetésre alapozott állattenyésztés kedvező csapadékellátottság mellett egyértelműen klímabarát. A mérések alapján az üvegházhatású gázok kibocsátását (a legelő, kaszáló és a téli szállás szintjén) a legelő növényzetének szén-dioxid-felvevő kapacitása képes volt ellensúlyozni.

A most megalakult munkacsoport a természetvédelmi szempontokkal összeegyeztethető megoldásokat keres, hiszen a gazdálkodás és a gyepek jó ökológiai állapota közötti egyensúly megtalálása mindenkinek érdeke.

A munkacsoport munkájába a témával foglalkozó szakmai műhelyek, kutatók, háttérintézmények is részt vesznek annak érdekében, hogy a szakmailag lehető legjobb javaslatok születhessenek meg, eredményeit pedig mind a gazdálkodók, mind a támogatáspolitika hasznosítani tudja - emelte ki az államtitkár.